A levél a legjobb műszer

A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség – az Európai Unió országaiban már létező biomonitoring-hálózat mintájára – olyan rendszert hozott létre, mely Kelet-Magyarország öt nagyvárosában nyújt információt a levegő minőségéről. A felügyelőség debreceni laboratóriuma az elmúlt napokra értékelte ki a tavalyi vizsgálatokat.

Várbíró Gábor biológus, a program tudományos koordinátora előzetesen elmondta, ahhoz, hogy a városok levegőszennyezettségét vissza tudják szorítani, ismerniük kell annak mértékét. A vizsgálatokhoz alkalmazhatnak műszereket is, de sokkal olcsóbbak erre a célra a növények. A biomonitoring-hálózat során növények felhasználásával kísérik figyelemmel a környezet változásait.
– A tavaly tavasszal létrehozott biomonitoring-hálózat működtetésében – hallhattuk a program tudományos koordinátorától – a felügyelőség mellett közreműködnek Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged és Békéscsaba önkormányzatai, valamint az érintett városokban működő, a környezetvédelem területén jártas civil szervezetek is.
A program finanszírozásáról megtudtuk, a környezetvédelmi felügyelőség és partnerei közösen nyújtottak be pályázatot az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiírt úgynevezett Life programra. A projekt teljes költsége 886 720 euró, ehhez az Európai Bizottság mint partner 431 610 euróval járul hozzá.
– Tavaly májusban – tért rá a program végrehajtására Várbíró Gábor – valamennyi partnerváros területén a közreműködő civil szervezetek húsz-húsz reprezentatív helyre az ózonterhelés kimutatására alkalmas dohánynövényeket tettek ki. A vizsgálatok alapján megállapíthattuk, hogy az öt város közül tavaly augusztusban Nyíregyházán és Békéscsabán volt a legalacsonyabb a levegő ózontartalma, valamivel nyolc százalék felett, míg Miskolcon meghaladta a tizenkét százalékot is. Az ózon a nyári hónapokban a gépkocsiforgalom nyomán keletkező másodlagos szennyeződés.
A tudományos koordinátor szólt arról is, hogy a városok levegőjének porszennyezettsége, annak összetétele a fák leveleire leülepedő por kémiai analízisével követhető nyomon. Ezek vizsgálatát a tavalyi év júniusában kezdték el. Békéscsabán a szennyezettség négyzetméterenként 4500 mikrogramm körül volt, messze ez a legalacsonyabb érték, míg ugyanez Nyíregyházán tizenegyezer mikrogrammot tett ki, nyilván ebben meghatározó az ottani homokos, löszös talaj.
– A kiemelten fontos légszennyezők között igen érdekes eloszlást mutatott az ólom, mely annak ellenére jelen van a városok levegőjében, hogy ma már kizárólag ólommentes benzint forgalmaznak – mutatott rá Várbíró Gábor. – Az ólom a forgalmasabb útvonalak mentén az útszegély porában halmozódott fel, és onnan jut újra a levegőbe. Az elkészült értékelés szerint az ólomterhelés Békéscsabán a legalacsonyabb, ennek mértéke négyzetméterenként kétszáztíz mikrogramm körül van. Az ólomszenynyezettség Debrecenben a legmagasabb, háromszázhetven mikrogrammal.