Ellentétek a termékdíjrendelet miatt

A környezetvédelmi bizottság ellenőrzési albizottsága nem ért egyet a minisztériumok többségének álláspontjával a csomagolóanyagok termékdíja ügyében. – A termékdíj alóli teljes mentesség egy meghatározott gazdasági csoport érdekeit szolgálja, nem a környezetvédelmét – véli az albizottság több tagja. Kiderült az is: a hagyományos lakossági hulladékgyűjtés ma évente átlagosan 6600 forintba kerül, amíg a szelektív gyűjtés bevezetésével ez az összeg háztartásonként 12 ezer forintra növekedne. Tehát a hulladékok kulturált kezelése havonta 450 forint pluszterhet jelentene a családoknak.

Orosz Sándor, az albizottság szocialista alelnöke szerint azért van szükség szigorúbb termékdíj-szabályozásra, hogy Magyarország ne legyen az EU „sereghajtója”. Ezzel a szaktárca álláspontjára reagált, miszerint a januártól érvényes rendeletek máris teljesítik az unió elvárásait. Illés Zoltán (Fidesz) egyetért képviselőtársával, így mindketten elfogadhatatlannak ítélik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) javaslatát.
A környezetvédelmi bizottság ellenőrző albizottsága keddi ülésén foglalkoztak a kérdéssel, ahol meghívottként megjelentek a KVM, a Belügyminisztérium (BM) és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) képviselői mellett a szabályozás módosítása által érintett szakmai érdekvédelmi szervezetek delegáltjai is.
Hornyák Margit, a KVM főosztályvezetője elmondta: a munkaügyi minisztériumot, valamint a belügyi tárcát kivéve az összes tárca azt szorgalmazza, hogy a csomagolásokat gyártók – az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is – teljes mértékben mentesüljenek a termékdíjak megfizetése alól, amennyiben teljesítik az előírt hulladékhasznosítási arányt, ami az idén negyven százalék.
Mint ismert: termékdíjat azoknak a vállalkozásoknak kell fizetniük, amelyek nem tudnak gondoskodni az általuk kibocsátott környezetszennyező anyagok – például az eldobható üdítős flakonok – visszagyűjtéséről és hasznosításáról. Ugyanakkor az is a visszagyűjtési kötelezettség teljesítését jelenti, ha egy vállalkozás licencdíj fejében mást bíz meg a feladat végrehajtásával. Ilyen cég például a környezetvédők és egyes szakpolitikusok által sokat bírált, számos településen szelektív hulladékgyűjtést végző Ökopannon Kht., amely a csomagolóipari cégeknek kínál „megváltást” a termékdíjfizetés alól a szerényebb mértékű licencdíj ellenében.
Orosz Sándor és Illés Zoltán viszont úgy gondolja: a jelenlegi rendszer, amelyben a kötelező hasznosítási arány feletti hányadra nem fizetnek termékdíjat a gyártók, nem ösztönzi a termelőket a hulladékaik mennyiségének csökkentésére.
Szoboszlay Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője ellenben utalt arra, hogy az Európai Unió legtöbb tagországában is az a gyakorlat, hogy a cégek csupán a kötelező hasznosítási arányig felelnek anyagilag az általuk kibocsátott hulladékokért.
– A benyújtandó tervezet EU-konform, a képviselők által támogatott módosítás viszont a pluszterhekkel a szféra versenyképességét ásná alá – véli Debreczeny István, a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség társelnöke és az Országos Környezetvédelmi Tanács alelnöke.
Illés Zoltán kijelentette: ami az elmúlt években a termékdíj kapcsán a magyar hulladékgazdálkodás terén történt, az nem szolgálja a környezetvédelmet. A termékdíj alóli teljes mentesség igazából egy meghatározott gazdasági csoport érdekeit szolgálja, mégpedig a csomagolóipar érdekeit – tette hozzá. Olyan szabályozás szükséges, ami elejét veszi a csomagolásokat gyártók mértéktelen kibocsátásának – emelte ki az ellenzéki politikus.
A bizottsági ülésen vita bontakozott ki a lakossági szelektív hulladékgyűjtésről is. Egy készülő rendeletben a mentesség feltételeként a kibocsátóknak elő akarják írni ugyanis, hogy a negyvenszázalékos hulladékhasznosítási arányból 15-20 százalékot a lakossági szférából gyűjtsenek be a kibocsátók.
Erre reagálva Debreczeny István lapunknak elmondta: a szelektív hulladékgyűjtés többletköltségeit meg tudják téríteni a gyártók, de az önkormányzatok feladata a gyűjtés megszervezése és a feltételek biztosítása.
Kertész György, a BM főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatoknál nincs meg a fedezet a csomagolási hulladékok visszagyűjtési arányának teljesítéséhez, ami csak a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével oldható meg.
Adatai szerint a jelenlegi hulladékgyűjtési rendszer országos átlagban háztartásonként évi 6600 forintba kerül, ehhez képest a hulladékok szelektív begyűjtése 12 ezer forintba kerülne. A rendszer működéséhez feltétlenül szükséges a költségvetés hozzájárulása, ami lakosonkénti normatív támogatással képzelhető el – közölte Kertész György. Orosz Sándor és Illés Zoltán egyaránt támogatta a főosztályvezető felvetését.
A készülő termékdíj-szabályozási rendeletbe bekerülne a reklámhordozó papírok és az oldószerek köre is, azt viszont az érdekvédők szerint tisztázni kellene, hogy ezek pontosan milyen termékekre terjednek ki.
A tárcaközi közigazgatási államtitkári értekezlet elé hétfőn kerül a termékdíj-szabályozást módosító javaslat, amely után kormányülésen dönthetnek arról.