Nincs érdemi válasz a Fidesz 100 kérdésére

A Fidesz oktatási kabinetje által Magyar Bálint (SZDSZ) oktatási miniszternek feltett 100 kérdés mintegy tíz százalékára sem adott kielégítő választ a tárca vezetője, a parlament oktatási bizottsága előtti keddi meghallgatásán. A Fidesz továbbra is várja az oktatási miniszter válaszait.

Több mint a felét igénybe vették a három órán át tartó maratoni oktatási és tudományos bizottsági ülésnek az utóbbi időben a lakosság körében heves indulatokat kiváltó, ám Magyar Bálint által nem éppen a legfontosabb problémának tartott iskolabezárások és összevonások.
Az oktatási miniszter egyébként túl rövidnek tartotta az időt a Fidesz oktatási kabinetje által hozzá eljuttatott 100 kérdés megválaszolására. Magyar Bálint azzal próbálta csökkenteni azok súlyát, hogy szerinte egy részük főleg állításokat tartalmaz. Emiatt az új oktatási kormányzatnak az eddigi tíz hónapos működését firtató kérdéseknek csak mintegy a tizedére próbált meg válaszolni a szaktárca vezetője.
Ismert: az elmúlt kormányzati ciklusban mintegy 50 oktatási intézménnyel lett kevesebb Magyarországon, ezzel szemben az idénre tervezett bezárandó, vagy összevonandó iskolák száma már most március elején mintegy ötven helységben eléri a százat. Magyar Bálint most úgy gondolkodik a kistelepülési iskolák támogatásáról, hogy az csak akkor lehetséges, ha azok „minden feltételnek megfelelnek”. A miniszter szerint a „gyermekek érdekeit kell szem előtt tartani”. Ennek bizonyítására országos adatokat is sorolt: ma tíznél kevesebb tanuló jár 27 iskolába, a 10-20 közötti létszám 98 intézményre jellemző, 20-30-as osztályok pedig 90 oktatási intézményben találhatók. Szavaiból kitűnt, ezeket az intézményeket – mintegy 250 iskolát – szerencsésebbnek tartaná megszüntetni.
A szabad demokrata miniszter az iskolabezárások okát csak a gyermeklétszám csökkenésében, s nem pedig a kormány elhibázott költségvetési intézkedéseiben látja. Magyar szerint az, hogy az önkormányzatok a közeljövőben be akarnak zárni iskolákat, politikai okokra vezethető vissza, hiszen azt a tavaly tavaszi parlamenti választások előtt nem merték megtenni.
Pokorni Zoltán a miniszter meghallgatása után is indokoltnak tartotta – az önkormányzati és a költségvetési bizottság bevonásával – egy albizottság létrehozását a tömeges iskolabezárások okainak kivizsgálására. Szabados Tamás, az oktatási és tudományos bizottság szocialista elnöke azonban a végsőkig kitartott amellett, hogy a meglévő oktatási-ellenőrzési albizottság vizsgálja ezt a problémát. Így a kormánypárti többség elvetette Pokorni javaslatát. Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága azonban megszavazta a vegyes parlamenti albizottság létrehozását.
Az iskolabezárások mellett, többek között az esélyegyenlőség megteremtéséről, kistelepülési iskolák sorsáról és az informatikai beruházások törvényességéről kérdezték a bizottság tagjai a minisztert. A szaktárca vezetője és szakmai segítői minden kérdésben egyetértettek saját eredeti álláspontjukkal.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt továbbra is várja az oktatási miniszter válaszát a 100 kérdésre. A párt oktatáspolitikusai szerint gyakorlatilag egyetlen kérdésükre sem kaptak érdemi választ, annak ellenére, hogy példátlan módon a teljes minisztériumi felső vezetés elkísérte a minisztert az ülésre. A kérdéssor összeállítását azért tartották fontosnak, mert az elmúlt tíz hónapban folyamatos titkolózás jellemzi a tárca munkáját. A problémákat felvető képviselői megkeresésekre a minisztérium nem reagál, helyette sikerpropagandát folytat. A Fidesz elvárja az egyenes, őszinte válaszokat, hiszen az elmúlt 10 hónap az oktatási tárca kudarcsorozatát hozta. Megfogalmazásuk szerint többek között botrányok kísérik a minisztérium közbeszerzési eljárásait, a tárca vezetése teljesen elhanyagolja a tudomány, a kutatás-fejlesztés területét, veszélybe került a diákhitelrendszer, és a közoktatási törvény immár harmadik módosításával elbizonytalanították a pedagógusokat.