Németország nem vesz részt aktívan az Irak elleni háborúban, így senkinek sem kell aggódnia közvetlen hozzátartozójáért. Ez azonban csak féligazság – több településen közel tizenötezer német asszony szemléli félve még ma is a közel-keleti események alakulását. Ők az itt állomásozó amerikai egységek katonáinak feleségei, akik tisztában vannak a háború minden rizikójával.
A Németországban állomásozó amerikai katonák családjai már leszoktak arról, hogy hosszú távon tervezzenek, a férjek megbízatásának időtartama ugyanis beláthatatlan időre szól. Soron kívül csak akkor térhetnek haza, ha a család valamelyik közvetlen tagja elhunyt, és az otthon maradottak idővel hozzászoknak ahhoz is, hogy a hagyományos ünnepek a családfő távollétében zajlanak le. A német–cseh határ közelében fekvő „Rose Barracks” garnizon bejáratát vastag betonsáncokkal erősítették meg. Azon belül hasonló keménységgel tartja magát az amerikai hadsereg irányelve: Istenről és politikáról nem vitatkozunk. Ennek megfelelően Irak témája is tabunak számít. A gyerekek csak annyit tudnak, hogy édesapjuk a távolban teljesíti kötelességét – a várható áldozatokról hallgat a fáma. A feleségek igyekeznek a mindennapi feladatokba menekülni, hogy minél kevesebbet gondoljanak a háborúra.

Medvét láttak Magyarországon