Kedvezményes leszállási díjat kíván igénybe venni a Malév Rt. a Ferihegyi repülőtéren – az olcsó jegyeket kínáló légitársaságokhoz hasonlóan. A Malév jelentős veszteségeket könyvelhet el az iraki háború miatt – az utasszámcsökkenés húszszázalékos –, a napokban, illetve az elkövetkező hetekben pedig megjelennek a „fapados” cégek, amelyek újabb konkurenciát jelentenek. Mint arról korábban beszámoltunk, a skandináv SAS egyik leánycége, a Snowflake április 12-től indítja járatait Budapest–Stockholm között, a német Germanwings pedig május 22-től szállít utasokat Kölnbe. Mindkét cég a jelenlegi tarifa harmadáért-negyedéért kínálja szolgáltatásait, ami várhatóan igen kedvezőtlenül érinti a hagyományos légitársaságokat, így közvetlenül a Malévet is. A nemzeti légitársaság képtelen lesz beleszólni az árversenybe, és a BA öt további olcsó céggel tárgyal a Ferihegyi repülőtér használatának engedélyéről.
A BA a leszállási díjakból jelentős kedvezményeket biztosít a „fapadosok” számára. Az első évben ötven-, a másodikban huszonöt, a harmadikban tízszázalékos kedvezményt vehetnek igénybe az olcsó légicégek. A leszállási díjat – kissé paradox módon – a maximális felszállási összsúly alapján határozzák meg a repülőterek üzemeltetői. Ferihegyen a tarifa tonnánként számítva 10–60 euró, ami annyit jelent, hogy egy légitársaság – maximális díjat figyelembe véve – a hatvanöt tonnás, százötven személyes, Boeing 737 típusú repülőgép leszállásáért 3900 eurót fizet a légikikötő üzemeltetőjének. A Germanwings és a Snowflake leszállásonként 2000 euróért veheti igénybe a budapesti nemzetközi repülőteret.
Az utasok számára ismert reptéri illetéket is jóval olcsóbban kínálhatják a „fapados” légicégek. Ferihegyen a menetrend szerint közlekedő légitársaságok utasai 13,30 euró reptéri illetéket fizetnek, a „fapados” cégek viszont 3,50 eurót kérnek ügyfeleiktől, igaz – a Snowflake-t kivéve –, nem a modern terminálokat, hanem a Ferihegy I-et használják a jövőben.
A Ferihegy II/A terminálon májusban helyezik üzembe az új, röntgensugaras poggyászellenőrző berendezést. Ezt követően 3,50 euró biztonsági díjat fizetnek majd a II. terminálról felszálló utasok. Az I. terminálon 1,50 euró lesz a biztonsági díj, ami további árelőnyt jelent az amúgy is olcsó jegyet kínáló „fapados” cégeknek.
Péter Gyöngyi, a Malév Rt. szóvivője lapunk kérdésére elmondta: egyelőre nem adhatnak arról részletes tájékoztatást, hogy a Malév Rt. a leszállási díjak csökkentése érdekében milyen kedvezményeket kíván igénybe venni.
A nemzetközi légipiacon tovább tart a válság, aminek úgy tűnik, hogy csak az olcsó légicégek képesek ellenállni. Miközben az amerikai légitársaságok sorra jelentenek csődöt, a legnagyobb európai cégek is egyre szigorúbb intézkedéseket vezetnek be, az olcsó repülőjegyet kínáló társaságok szinte változatlan forgalmat bonyolítanak. Igaz, hogy az európai „fapados” járatok leginkább Európán belül közlekednek, a konfliktusokkal teli válságövezeteket sem érintik a járataik. Sikereik titka egyrészt a rugalmas árpolitika – minél hamarabb vagy a gép indulása előtt rendeli meg az utas a jegyét, annál olcsóbb lesz a repülés, viszont az átlagos tarifa alig marad el a többi légitársaságétól –, másrészt rendkívül kis háttérintézményt működtetnek. A jegyekre interneten keresztül lehet leadni a rendelést, nincs külön első vagy másodosztály, és ugyancsak elmarad a fedélzeti kiszolgálás. A közhiedelemmel ellentétben a „fapadosok” többsége a legmodernebb gépparkot üzemelteti, és folyamatosan újítják meg flottájukat. Az angol EasyJet például a közelmúltban 120 vadonatúj repülőgépre adott megrendelést, további 120 gép opcióként szerepel.
A Malév Rt. eredetileg nullszaldósra tervezte a 2003-as esztendőt, ám az iraki háború keresztülhúzta a cég – egykori – vezetőinek számításait. Éves szinten tízszázalékos forgalomcsökkenés várható a Malévnél, ami tízmilliárd forint bevételkiesést jelent. A Malév önerőből valószínűleg ezt a problémát nem tudja megoldani, így újabb hitelekre vagy a tulajdonos segítségére lesz szükség. Némi előnyt jelent a társaságnak, hogy megkapta az engedélyt százmillió euró EIB-hitel felvételére, amit kedvező kamatok mellett vett igénybe, és a kormány garanciát vállal négy Bombardier CRJ típusú repülőgép kifizetésére. A Malév a tervek szerint tíz Bombardier repülőgépet vásárol, amiket a regionális forgalomban használ.
Nem tett jót a privatizáció – amire legkorábban 2004-ben kerül sor, az eredeti tervek ellenére – és a szövetséges csatlakozás előtt álló légitársaságnak, hogy a főtulajdonos ÁPV Rt. a pénzügyminiszter javaslatára egyik pillanatról a másikra menesztette a teljes igazgatóságot, köztük a vállalat vezérigazgatóját. Korábban beszámoltunk arról, hogy a hirtelen váltás komoly problémákat okoz a szövetségi csatlakozásban, a Malév legfőbb kereskedelmi partnere, a KLM is újragondolta a magyar légitársasággal kapcsolatos politikáját.
Osztrák lapvélemény szerint a vezetés leváltása miatt újból várat magára a partnerkeresési program, és a Malévnél jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak. A Die Presse munkatársa – az MTI tájékoztatása szerint – a Malév helyzetét elemezve úgy foglal állást, hogy a vállalat vezetésének leváltása és az utódlás körüli viszály a legrosszabb időpontban következett be. A légi közlekedési válság közepette fokozódik a légitársaságra nehezedő nyomás, hogy reagáljon a megváltozott piaci viszonyokra, és keressen stratégiai együttműködéseket más társaságokkal. Ennek azonban egyelőre nincs jele. A lap szerint a Malév már régen elmulasztotta az esélyt, hogy kihasználja Magyarország földrajzi fekvésének előnyeit. Erős légitársaság s annak nemzetközi szövetséghez tartozása nélkül nem lehet tovább kiépíteni a budapesti repülőtér pozícióját kelet felé vezető átszállóhelyként. A Malév és a holland KLM között fennálló partnerségi szerződés ehhez kevés. Mostanra ugyanis más kelet-európai légitársaságok már biztosították pozícióikat nemzetközi szövetségekben, a cseh CSA a SkyTeamben, a lengyel LOT pedig a Star Alliance-ban.
origo.hu
A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak
