Az emberi géntérkép a génterápia, azaz egy újfajta, bár csírájában már létező gyógyítási mód alapjait jelenti – tájékoztatta lapunkat Raskó István, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója. Hozzátette: a genom segítségével mód nyílik arra, hogy megismerhessük a betegségeket és azok genetikai hátterét.
Miként korábban már megírtuk, pontosan ötven évvel az első, az emberi DNS kémiai szerkezetéről szóló bejelentés után a tíz éve működő humángenom-program résztvevői az Egyesült Államokban bejelentették: 99,99 százalékban sikerült feltérképezniük az ember DNS-kódját.
Amerikában tizenöt-húsz év múlva – nálunk néhány évvel később – képesek leszünk kimutatni a betegségre hajlamosító géneket, és így egyénre szabott kezeléseket adni – folytatta a professzor. Szerinte ezáltal megnő a gyógyulás esélye, a terápia ideje és költségei pedig jócskán csökkennek. A genom megléte azt is jelenti, hogy belátható időn belül mindenki géntérképét meg lehet majd rajzolni egy egyszerű vérvétel segítségével. Így kiderülhet, hogy genetikai variációi – a kedvezőtlen környezeti hatásokkal együtt – hajlamosabbá teszik-e vagy sem bizonyos betegségekre.
A géngyógyítással a hibás gént normálisan működőre cserélik. A Szegedi Biológiai Központban már a hordozóanyag kikísérletezésén dolgoznak – tette hozzá Raskó István. Másutt a cisztás fibrózisos betegeknek olyan aeroszol készül, amely a gyógyító gént a beteg szervezetébe juttatja. A májbetegek intravénás injekcióval kapják a gyógyított sejteket, amelyek képesek a májban megtelepedni. A szakember szerint a géntérkép megalkotásával később a rákbetegségek okát is gyógyítani lehet, hiszen egy részük családi halmozódást mutat.
Kísérleti stádiumban van az az eljárás, amikor az infarktuson átesett betegek elhalt szívizmába őssejteket injektálnak, amelyek ott szívizomsejtté alakulnak – mondta a szakember. Hasonlóképpen lehetséges lesz majd új erekké váló őssejteket is a beteg szervezetbe juttatni. Bár az őssejtekről még kevés derült ki, azt már tudható, hogy attól függően alakulnak át, hogy milyen környezetbe kerülnek és milyen hatások érik őket. A genetikának köszönhető például az is, hogy rutinszerű laboratóriumi vizsgálattal Magyarországon is ki tudnak mutatni egyes ritka, de nagyon súlyos betegségeket. Így például az izomsorvadás bizonyos fajtáit, a Huntington-kórt (régi nevén vitustánc) vagy a cisztás fibrózist. A diagnosztikus teszt alkalmazásával kiderülhet, hogy a beteg gyermeket nevelő család második magzata egészségesen vagy betegen jönne-e a világra.
Egyes betegségekért – mint az előbb említetteken kívül például a vérzékenység, amit Viktória királynő a brit uralkodóház férfitagjainak is átörökített – egyetlen gén, másokért, az úgynevezett gyakran előforduló, komplex betegségekért pedig bizonyos génvariánsok és a nem megfelelő környezeti tényezők együttesen felelősek. A genetikának köszönhető az is, hogy már régebben kiderült: az AB vércsoportú emberek a kolerával, míg a 0-s vércsoportúak a szifilisszel szemben ellenállóbbak. Mivel a magyar populáció kevert, a betegségek nálunk is ugyanazok, mint Európa más országaiban, de ránk jellemző sajátságaink is vannak. A magyar nőknél előforduló emlődaganatok egy részében más mutációkat is találtak, mint a többi nemzet asszonyainál.
origo.hu
Drasztikusan megemelték a parkolási díjakat Budapesten – Magyar Péterék együtt szavazták meg a baloldallal
