Kétséges békefenntartás

Várhatóan nem hoz ma döntést a parlament az iraki békefenntartó akcióban való magyar részvételről szóló amerikai felkérésről. A kormány gyors határozatot szeretne, de az ellenzék a jelek szerint nem látja indokoltnak a házszabálytól való eltérést. Szombaton a parlamenti pártok képviselői megismerkedhettek az előző nap hivatalosan is megerősített amerikai felkérés tartalmával.

A Külügyminisztériumban tartott konzultáción Lendvai Ildikó frakcióvezető, Hárs Gábor és Vári Gyula képviselte az MSZP-t, Kuncze Gábor elnök-frakcióvezető az SZDSZ-t, míg a Fidesztől Balla Mihály, az MDF-től pedig Csampa Zsolt vett részt. Hárs Gábor közölte: az amerikai jegyzék tömören fogalmaz, lényegében azt tartalmazza, hogy az USA felkéri Magyarországot – „mint a vele szövetséges és általa nagy megbecsülésnek örvendő országot” – az iraki békefenntartás és a demokratikus átalakulás folyamatában való részvételre. Hárs megjegyezte: Magyarország szuverén döntése, hogy konkrétan mivel járul hozzá az iraki békefenntartáshoz.
*
Kovács László külügyminiszter pénteken ajánlotta fel a frakcióknak a szakmai konzultációt a körülbelül háromszáz magyar békefenntartó Irakba küldéséről szóló kormányjavaslattal kapcsolatban. Az indítvány elfogadásához a parlament kétharmadának támogatása szükséges. A kormány azt szorgalmazza, a kérdésben a Ház már ma szavazzon, ehhez azonban a pártoknak hozzá kell járulniuk a házszabálytól való eltéréshez.
A frakciók ma hoznak erről döntést, azonban már most tudni, hogy az MSZP és az SZDSZ támogatja az iraki szerepvállalást, illetve a házszabálytól való eltérést, a Fidesz viszont várhatóan nem járul hozzá a sürgős tárgyaláshoz, bár a végső szót a frakcióelnökség ma mondja ki. Korábban kifogásolták, hogy egyelőre nem tudni, véget ért-e jogilag is a háború, illetve kétséges a nemzetközi szervezetek, az ENSZ, a NATO és az EU álláspontja a békefenntartásról. Úgy tudjuk, hogy a kormány javaslatának pontos ismerete hiányában nem tartanák felelősségteljes eljárásnak a gyors határozathozatalt. Információink szerint az MDF sem a házszabálytól való eltérést, sem az iraki szerepvállalást célzó javaslatot nem támogatja majd. Csampa Zsolt (MDF) a konzultáció után jelezte: konkrét kérdéseikre, amelyek arra irányultak, hogy tart-e már a miszszió előkészítése a honvédelmi tárcánál, és milyen típusú részvételre készül hazánk, nem kaptak választ. Karsai Péter (MDF) azzal érvelt, hogy a magas költségek miatt az akció az amúgy is rossz anyagi helyzetben lévő honvédség fejlesztését hátráltatná. Hiányolta az iraki szerepvállalással összefüggő ENSZ-, illetve NATO-felhatalmazást is.
A tervek szerint a magyar katonák a rendfenntartói vagy az őrzési és biztosítási feladatok mellett speciális műszaki tevékenységet is végeznének: az alakulatnak része lehetne így egy víztisztító szakasz is. A szaktárca vezetői korábban úgy fogalmaztak: nem tenne jót Magyarország tekintélyének, ha kitérne a részvétel elől, hiszen szinte mindegyik NATO-tagállam, továbbá több, a jövőben csatlakozó ország jelezte már részvételét a rendezésben. Tájékoztatásuk szerint a magyar szerepvállalás költsége – a konkrét feladattól függően – két– négy milliárd forint lenne.
***
Civil tiltakozás.
A Civilek a Békéért Kezdeményezés tiltakozik a magyar katonák Irakba küldése ellen; a szervezet ezzel kapcsolatban petíciót intézett a magyar kormányhoz és a parlamenthez.
– Egyre világosabb, hogy a háború az USA gazdasági-politikai héjáinak önös érdekeit szolgálta: az olajmezők feletti ellenőrzést, katonai terjeszkedést, világhatalmi pozícióik megerősítését – írják. Felhívják a parlament minden képviselőjét, hogy ne járuljon hozzá magyar katonák Irakba küldéséhez. (MTI)