Maradna az uniós forgó

Magyarország mindenképpen fontosnak tartja, hogy az EU tanácsának működésében fennmaradjon az elnökségek valamilyen rotációjának a rendszere; a hosszabb időre választott elnök intézményének bevezetését nem tudja elfogadni – jelentette ki Szájer József, az Országgyűlés alelnöke azon a pénteki munkareggelin, amelyre Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke hívta meg az Európa jövőjével foglalkozó konvent küldötteinek egy kisebb csoportját.
A magyar közvélemény súlyt helyez arra, hogy az ország egyenrangú félként vegyen részt az unió munkájában, és ez többek között a tanács élén rendszeres időközönként váltakozó elnökségek formájában fejeződhet ki – tette hozzá a képviselő, aki az Országgyűlés egyik konventküldötte, aki szerint Prodi támogatta a javaslatot.
Az EU intézményi és politikai reformjait előkészítő tanácskozó gyűlés elnöksége a csütörtök– pénteki plenáris ülésen terjesztette a küldöttek elé az intézményi rend átalakítására vonatkozó javaslatait. A konvent elnökének, Valéry Giscard d’Estaing-nek az elképzelésein alapuló – az elnökség által azonban több lényeges ponton módosított – tervezet (mely elnököt ajánl az Európa Tanács élére) máris heves vitákat váltott ki, és éles bírálatok kereszttüzébe került.
Szájer József a találkozó végén rövid négyszemközti beszélgetést folytatott Prodival, akinek figyelmébe ajánlotta a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban az alkotmányos szerződés készülő tervezetéhez a mostani plenáris ülésen benyújtott módosító javaslatát. Ennek az a lényege, hogy az EU-n belüli, illetve harmadik országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés keretein belül az unió szenteljen megkülönböztetett figyelmet azoknak a külső határai mentén elterülő országoknak, ahol olyan nemzeti kisebbségek élnek, amelyek többségi nemzete az unióhoz tartozik.