Megcsappanhat a hitelek iránti igény

Az idén és jövőre várhatóan még tart a felfokozott érdeklődés a kedvező lakáshitelek iránt, később a jelenleginél mérsékeltebb szinten stabilizálódhat a kereslet – nyilatkozta lapunknak Oszlányi Zsolt, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója. A szakember egyáltalán nem tartja károsnak, hogy a hitelt nagyobb arányban veszik fel az ügyfeleik használt lakás vásárlásához, mint új építésűhöz.

Ön szerint meddig tart majd a kedvező otthonteremtési programok, támogatások által gerjesztett lakáspiaci kereslet?

– Az idén és jövőre még várhatóan tart a felfokozott érdeklődés a kedvező lakáshitelek iránt, később a jelenleginél mérsékeltebb szinten stabilizálódhat a kereslet. Jelenleg ugyanis főként a több évtizedes ki nem elégített igények mozgatják a piacot, de a jövőben a keresletet a demográfiai változások és a jövedelmi viszonyok határozzák majd meg. Az igények kielégítése az előző kormány által létrehozott otthonteremtési programokkal indulhatott meg. Akkor a kabinet megvizsgálta, miként fejlődik a gazdaság, hogyan alakulnak a kamatok a következő években. A szakemberek azt prognosztizálták, hogy az infláció 3-5 év alatt 4-4,5 százalékra csökken, a kamatok pedig 5-6 százalékra mérséklődnek. Amíg azonban a gazdaság nem produkálja ezeket a mutatókat, addig a kívánt eredményeket állami támogatással segítették elérni. Így jött létre a lakástámogatási rendszer.

– Vannak, akik károsnak tartják, hogy a kedvező feltételű lakáshitelt többen veszik fel használt lakás vásárlásához, mint újéhoz. Ön szerint ez helyes meglátás?

– Az arányokat nem ítélem kedvezőtlennek. Nem lenne helyes csak az új lakóingatlanok építőit, vásárlóit támogatni. Ha valaki ugyanis új lakást vásárol, akkor azt a lakóingatlant, amelyben addig lakott, többnyire el is adja. Ha viszont nincs kedvező hitel a használt ingatlanokra, sokkal nehezebben talál majd vevőt a „kinőtt”, eladásra szánt lakására.

– Mi lesz azokkal, akik nem tudják visszafizetni a felvett hiteleket? Az ügyfelek hány százaléka tartozik ebbe a körbe?

– Az OTP Jelzálogbank kedvező helyzetben van: a kockázat rendkívül alacsony, a fizetési morál jó. Ez idáig 70 ezer hitelt helyeztünk ki. Mindössze 20 esetben találkoztunk fizetési nehézséggel, és csak száz ügyfél tartozása haladta meg a hatvan napot. A kedvező arány oka részben annak tulajdonítható, hogy a folyamatot megfelelő jogszabályi környezet támogatja. Ma már nem halogathatják a teljesítést évekig az ügyfelek. Az pedig, hogy minden egyes szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, a pereskedéseknek állít gátat.

– Ha valaki pillanatnyilag nehéz helyzetbe kerül, s nem tud fizetni, ám megvan benne a szándék a teljesítésre, akkor hagy-e számára esélyt a hitelintézet a jövőben, vagy árvereznek?

– Természetesen a problémás ügyekben is keressük a közös megoldásokat.

– Mekkora azok aránya, akik nem az első ingatlanuk megvásárlásához éltek a kedvező lehetőségekkel, vagy befektetési jelleggel vásároltak?

– Úgy gondolom, az ilyen ügyfelek aránya csekély.

– Felröppentek olyan hírek, amelyek szerint vizsgálni fogják, hogy a támogatást felvevők valóban beköltöznek-e a megvásárolt ingatlanba, vagy inkább bérbeadják azt. Mi a véleménye erről?

– Nem hiszem, hogy ennek van realitása, de ha bármilyen változtatás történne, azt csak egy előre megjelölt időponttól tartanám megvalósíthatónak, etikusnak, és semmiképpen sem visszamenőleg. Az utóbbi ugyanis szerintem veszélyeztetné a jogbiztonságot.

– A jelenlegi lakáspolitika alakítói megkérdezik önöket elképzeléseikről, javaslataikról?

– Igen. A Lakáspolitikai Tanácsadó Testületnek jelezhetjük véleményünket. Rendszeres az egyeztetés a lakáspiacot, illetve a finanszírozást érintő kérdésekben.

– Most folyik ilyen egyeztetés?

– Mint mondtam, a szakmai eszmecserék rendszeresek.

– Nagy változások várhatók?

– Úgy gondolom, hogy generális változások nem lesznek, hiszen a rendszer kiválóan működik.

– Ön szerint merre halad a lakáspolitika?

– Az előző kormány jó érzékkel ismerte fel a hitelezés fontosságát, alakította ki a támogatási rendszert. A jelenlegi kormány ezt megtartva felismerte a megtakarítások fontosságát, s növelte a lakás-takarékpénztári rendszer támogatását. A kettő együtt hatékony, hiszen összességében egyik sem tudja nélkülözni a másikat.

– Mi a véleménye a hazai lakásszektorról?

– Sajnálatos módon európai összehasonlításban is rendkívül alacsony a bérlakások aránya. A szociális alapú bérlakásszektor kialakítása ugyan elindult, ám a jövőben a piaci alapú bérlakások építésére érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Fontos lenne mindehhez önkormányzati vagy állami lakbértámogatást hozzárendelni, továbbá szükség lenne befektetési alapok, valamint nonprofit szervezetek megjelenésére is ezen a területen.

– Ha kritikával illeti a lakásszektor összetételét, az alacsony bérlakásállományt, akkor ön szerint hiba volt a régi tanácsi bérlakások bérlőknek való értékesítése?

– Nem volt hiba eladni a régi bérlakásokat, a kedvezőtlen szerkezet azzal alakult ki, hogy egy évtizeden át nem épült bérlakás hazánkban.

– Jövőre ismét emelkednek a szociálpolitikai kedvezmények. Nem gondolja, hogy az előre beharangozott emelés miatt, a magasabb támogatás érdekében sokan egy évvel elhalasztják a gyermekvállalást? Ennek demográfiai szempontból vannak hátulütői.

– Azt hiszem, a kedvezmények változását helyesebb volt előre bejelenteni.

– Milyen eredményeket ért el tavaly az OTP Jelzálogbank Rt., s milyen terveik vannak az idei évre?

– A szakosított hitelintézet tavaly februárban kezdte meg működését, s 11 hónap alatt 190 milliárd forint hitelt nyújtott konzorciális formában az OTP Bankon keresztül. Idén körülbelül 250 milliárd forint összegű új kihelyezéssel számolunk, aminek köszönhetően az év végi záróállomány várhatóan 430 milliárd forint körül alakul.