Megérkezett a felkérés

Az amerikai nagykövetség tegnap átadta a Külügyminisztériumnak a hivatalos felkérést az iraki békefenntartásban való részvételre. Bár az ellenzéki pártok még nem alakították ki álláspontjukat a hivatalos felkérésről, korábban már jelezték: nem tartják indokoltnak a sürgős tárgyalást, így hétfőn a parlament várhatóan nem dönt az ügyben.

Megérkezett a hivatalos amerikai felkérés hazánk felé az iraki békefenntartásban való részvételre. Tóth Tamás külügyi szóvivő azt közölte: az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének képviselője adta át az erről szóló hivatalos jegyzéket a Külügyminisztériumban. A jegyzék tartalmát nem kívánta ismertetni, mondván, előbb a parlamenti pártok elé kívánják tárni.
A pártok képviselőit ma tájékoztatja Kovács László külügyminiszter, és csak ezt követően, hétfőre alakítják ki álláspontjukat arról, hogy támogatják-e egy legfeljebb 300 fős magyar katonai alakulat Irakba küldését és azt, hogy erről a házszabálytól eltérve szavazzon az Országgyűlés. Ez utóbbi döntéshez a képviselők négyötödének igen szavazata szükséges, így bizonyosan nem fogadja el a Ház, hiszen az ellenzéki pártok nem tartják indokoltnak a sürgős tárgyalást. Magáról a határozati javaslatról a Fidesz-frakció még nem tud érdemben nyilatkozni, mert – mint azt Németh Zsolt alelnök a csütörtöki elnökségi ülés után elmondta – előbb tájékozódniuk kell számos kérdésben. Kifejtette: nem tudni még, hogy véget ért-e jogilag is a háború Irakban, és kétséges a nemzetközi szervezetek, az ENSZ, a NATO és az Európai Unió álláspontja a békefenntartásról.
A demokrata fórum frakciója hétfőn dönt az ügyben. A párt elnöksége korábban – a hivatalos felkérés megérkezése előtt – azt javasolta a képviselőcsoportnak, hogy ne támogassa magyar alakulat Irakba küldését. A nemzetközi szervezetektől származó felhatalmazás hiányában a frakció várhatóan nem támogatja majd a parlamentben a kormány határozati javaslatát.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője már a szerdai négypárti egyeztetés után közölte: támogatólag fogják a képviselőcsoport elé terjeszteni a magyar békefenntartók Irakba küldését, mind pedig azt, hogy az erről szóló előterjesztést a házszabálytól eltérve tárgyalja a parlament. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője ugyancsak kijelentette: hétfőn az indítvány támogatását javasolja képviselőcsoportjának.
Az iraki misszió költsége a konkrét feladattól függően mintegy 2–4 milliárd forint lenne – közölte a szerdai négypárti egyeztetés után Kovács László külügyminiszter. Érdeklődésünkre az illetékesek nem hivatalosan megerősítették, hogy az amerikai kormány felajánlotta Magyarországnak: finanszíroznák a kiadások felét. Az előzetes tervek szerint a 300 magyar katona a rendfenntartói vagy az őrzési és biztosítási feladatok mellett speciális műszaki tevékenységet is végezne: az alakulatnak része lehetne így egy víztisztító szakasz is. Bocskai István, a honvédelmi tárca szóvivőhelyettese arról tájékoztatta lapunkat, hogy a jelenlegi külföldi missziók összköltsége hazánknak 6,9 milliárd forintot jelent évente. Tizenkét civil szervezet közleményben tiltakozott a magyar békefenntartók Irakba küldése ellen. Mint írják, az USA és Anglia most – az ENSZ szerepét tovább szűkítve – saját „nemzetközi” békefenntartó egységet készül felállítani. Az Irak megszállásában való magyar részvétel nem csupán újabb árulás lenne Európa és a világ államainak közösségével szemben, hanem hazánk alaptörvényébe is ütközne – vélték.
***
MIÉP: ne küldjünk katonát Irakba. Egyetlen magyar katonát se küldjön ki az Országgyűlés békefenntartónak Irakba – jelentette ki tegnap Csurka István, a MIÉP elnöke, aki szerint hazánknak ki kell maradnia a társadalom 90 százaléka által ellenzett háborúból, s annak rendezéséből. Magyarországnak az éhezők, nélkülözők, és a betegek megsegítésében kell szerepet vállalnia adományok felajánlásával – tette hozzá. A politikus leszögezte azt is: az amerikaiak részt vesznek az iraki fosztogatásokban is, ha máshogy nem, úgy, hogy potom pénzért vásárolják fel az irakiak által ellopott műkincseket. (P. G.)