Nem történt semmi…

Az 1986. április 26-án Csernobilban bekövetkezett nukleáris katasztrófáról a magyar sajtóban először május elsején jelentek meg hírek. Az akkori Magyar Nemzet harmadik oldalán a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának intézkedéseiről adnak hírt, mely szerint a szakemberek „megállapították: a legfrissebb mérési adatok alapján a légkör és a környezet radioaktivitásának növekedése nem számottevő”.
Néhány nappal később újra olvashattunk a balesetről: „A szerencsétlenség megtörtént. De eltúlozni annak mértékét – mint azt egyes nyugati információs ügynökségek teszik különböző híreszteléseket terjesztve – aligha helyénvaló.”
A lap ezután rendszeresen beszámolt a Szovjetunióból érkező megnyugtató hírekről, ám a magyarországi hatásokról csak több mint két héttel a katasztrófa bekövetkezte után esik szó: május tizedikén megjelenik, hogy „az éjszakai esőzést követően hazánk légterében tovább csökkent a levegő radioaktív tartalma”.
Május tizenkettedikén beszámolnak arról, hogy a Magyar Rádió 168 óra című műsorának nyilatkozott Sztanyik B. László, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet főigazgatója. A cikk így végződik: „valószínűleg hosszú távon, tíz vagy húsz év múlva sem lesz ennek (a csernobili balesetnek – A szerk.) érezhető, káros hatása”. Ugyanebben a lapszámban Czeizel Endre orvos nyilatkozik arról, hogy a mért sugárzásnak nincs káros hatása a terhességre.
Május tizenharmadikán a magyar olvasók megtudhatták, hogy az MSZMP KB titkára, Szűrös Mátyás Moszkvába utazott, másnap pedig már arról értesülhetett a közvélemény, hogy „valamennyi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék biztonságosan fogyasztható”.