Takács Albert alkotmányjogász, jelenleg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese és Kmetty Ildikó ügyvéd 1993-ban fordult a taláros testülethez, azt követően, hogy egy asszony (Binder Györgyi) saját kezével segítette halálba gyógyíthatatlan beteg gyermekét. A nő a tizenegy éves, nagyfokú fizikai fájdalmaktól szenvedő kislány fürdővizébe egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta a gyermeket, aki néhány másodpercen belül meghalt. Elmondása szerint tettét lánya kérésére hajtotta végre.
Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberében úgy döntött, hogy az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie. A legfőbb bírói fórum ítélete után az asszony a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért. Göncz Árpád akkori államfő 1996 májusában négy- évi próbaidőre felfüggesztette Binder Györgyi börtönbüntetésének végrehajtását.
Közben Takács Albert és Kmetty Ildikó beadványáról az Alkotmánybíróság (Ab) nem foglalt állást. Miután a benyújtók által kifogásolt egészségügyi törvény megváltozott, 2001-ben a két jogi szakember megújította a beadványát. Németh János Ab-elnök arra törekedett, hogy még mandátumának július végi lejárta előtt megszülessen a döntés, s nevéhez legyen köthető az egyik legnagyobb vitát kiváltó ügyben hozott határozat. Egyébként 1998-ban Sólyom László, a testület akkori elnöke hasonlóan nagy horderejű döntéssel, az abortusz szabályozásával távozott posztjáról.
A jogászok szerint az egészségügyi törvény több pontja ütközik az alkotmánynak azon paragrafusaival, amelyek az emberi méltóságra, a jogállamiság elvére, valamint az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozhatatlanságára vonatkoznak.
Az emberi élet befejezéséről szóló döntésben az emberi méltóság nyilvánul meg, és ezt az állam köteles tiszteletben tartani – vélekedik Takács Albert és Kmetty Ildikó. Ez azt jelenti, hogy ha az elviselhetetlen kínokkal küzdő ember méltóságának megőrzését választja saját életével szemben, akkor a halálról hozott döntésében nem szabad akadályozni vagy korlátozni. Az egyénnek joga van az élethez, ameddig élni akar, de ha a saját életéhez fűződő érdeke megszűnt, akkor az életéhez való joga nem alakítható át az élet kötelességévé – vélik a jogászok.
Magyarországon egyébként a jogszabály lehetővé teszi a passzív eutanáziát, ám olyan feltételekhez köti, hogy az gyakorlatilag alkalmazhatatlan. A beadványban is szerepel: az 1997-es egészségügyi törvény részletszabályai korlátozzák az önrendelkezéshez való jogot az önkéntes, passzív eutanázia eseteiben, amikor a halálos beteg saját akaratából kéri az életfenntartó kezelés megszüntetését.
A jogszabály konkrétan kiköti, hogy a beteg azokat az ellátásokat, amelyeknek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha az illető olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A törvény azt is előírja, hogy a visszautasító nyilatkozat csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság megvizsgálja a beteget, és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a döntését a következmények tudatában hozta meg. A betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon – két tanú előtt – ismételten ki kell nyilvánítania a visszautasításra irányuló szándékát. Ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint éppen ezek a rendelkezések biztosítják a beteg teljes körű döntési szabadságát és például azt is, hogy ne történhessék visszaélés az eutanázia jogára hivatkozva.
Abban az esetben, ha a halállal viaskodó betegnek nem tulajdonítható olyan, az emberi méltóság körében értelmezhető érdek, amely életének fenntartása mellett szólna, Takács és Kmetty a beteg kifejezett rendelkezésének hiánya esetén is megengedné a passzív eutanáziát. A kérelmezők szerint a gyógyíthatatlan beteg kifejezett rendelkezésén alapuló aktív eutanázia (amikor például a beteg halálos injekciót kap) is összeegyeztethető a hatályos magyar alkotmánnyal.
Az eutanázia ellen az egyházak mellett az orvosok szakmai szervezetei tiltakoznak a leghangosabban. Legutóbb a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Pacem is Utero Egyesület szervezett életvédő demonstrációt. Bíró László római katolikus püspök a rendezvényen azt hangsúlyozta: az életet az ember csak továbbadhatja, afölött nem rendelkezhet. A halált az élet részének tekinti, amelyet önkényesen nem lehet megrövidíteni. Kellermayer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora törvényesített gyilkosságnak nevezte az eutanáziát. A kegyes halállal kapcsolatos jogi aggályok kapcsán hangsúlyozták: az eutanázia visszaélésekre is lehetőséget adhat, illetve tönkreteheti a bizalmon alapuló beteg-orvos kapcsolatot. Számos fórumon elhangzott az az érv is, hogy az orvosok nem akarnak arról dönteni, ki hol és milyen körülmények között haljon meg. Ráadásul köti őket a hippokratészi eskü, ami kizárja, hogy bárkinek segítsenek meghalni. A Magyar Bioetikai Társaság pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az élet végével kapcsolatos vitákban nemcsak az eutanáziáról, hanem a terápiás túlbuzgóságról is beszélni kellene. Nemcsak a gyógyíthatatlan beteg halálának siettetését, hanem a halál értelmetlen elodázását sem tartják elfogadhatónak.
A liberális holland és ausztrál példák mellett a testület áttekintette az eutanáziát tiltó országok szabályait is. Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a kegyes halált választók segítőire. Svájcban nincs törvény az eutanáziáról, egy zürichi klinikán az utóbbi négy évben mintegy 150 ember, köztük az idén az első brit kapott segítséget az önként választott halálhoz. Nagy-Britanniában ugyanis az eutanáziatilalom megsértői 14 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
