Nyugat-Európában a közúti szállítás a leginkább elterjedt. Az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban közúton az áruk 57,1 százalékát szállították 2000-ben, a vasút részaránya 24,3 százalék volt, a hajózásé 13,5 százalék, a csővezetékes szállításé pedig 5,1 százalék. A csatlakozó országokban a helyzet éppen fordított: az EU-hoz viszonyítva a vasúti szállítás aránya lényegesen magasabb. A korábbi tagországok és az újonnan csatlakozók között zajló teherforgalom a várakozások szerint 200 százalékkal emelkedik az 1997 és 2015 közötti időszakban. A legnagyobb forgalomnövekedés a német–cseh és a német–lengyel kereskedelemben várható. A bővítés után ugrásszerűen megnő a teherszállítás mind a csatlakozó országok egymás közötti kereskedelmében, mind pedig a teljes EU-piacon.
A német Prognos Institute becslése szerint a kereskedelmi célú szállítások akár 40 százalékkal is növekedhetnek a cseh, az észt, a magyar, a lengyel és a szlovén piacok között az 1998–2015-ös időszakban – adta hírül az MTI. A közúti teherszállítás nagysága 70 százalékkal emelkedhet: ennek eredményeképpen a teherszállítási piacon a közút részaránya kétharmad lehet, a vasúté – nem számítva a légi szállítást – pedig egyharmad.
Fékezheti a közúti szállítás térhódítását, hogy a csatlakozó országok járműparkjának nagy része műszaki és környezetvédelmi szempontból nem felel meg az EU szabványainak, másrészt viszont a közép-keleti régió országainak fuvarozói érvényesíthetik költségalapú versenyképesség-előnyüket. A nagy nyugati szállítmányozócégek ez ellen csak úgy védekezhetnek, ha fokozzák jelenlétüket a frissen csatlakozó országokban. Ez a folyamat már az elmúlt években beindult, a csatlakozás által kínált nagyobb biztonság, a szabad tőkeáramlás és az egységes szabályozás felgyorsítja majd ezt a típusú terjeszkedést.
origo.hu
A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak
