Veszteséges a húsvéti bárányexport

A Juh Terméktanács még 2000-ben intervenciós alapot hozott létre, hogy hasonló helyzetben legyen lehetősége mérsékelni tagjai árbevételkiesését. Bár az utóbbi években folyamatosan estek az exportárak, általában minden évben sikerült értékesíteni a csökkenő hazai vágójuh-árualapot, amelynek gyakorlatilag csak Olaszország a felvevőpiaca, ám az olasz piaci igényeknek a hazai bárány csak egy százalékát elégíti ki. Az alacsony piaci részesedés, valamint a versenytársak által eladásra kínált bárányok ára – az EU-ban lévő pénzügyi támogatások következményeként – természetesen negatív hatással van a magyar bárány piaci pozícióira. A húsvéti főszezonban, amikor a konkurensek is a legnagyobb mennyiségű árut dobják a piacra, ez a jelenség különösen érezteti hatását.
Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy az idei első negyedévben fokozatosan csökkent a vágójuhok ára. A terméktanács adatai szerint az első négy hónapban mintegy 640 tonna vágójuhot értékesítenek a tenyésztők, akik az alacsony felvásárlási árak miatt több mint egymilliárd forint veszteséget szenvedtek. Darabra lebontva ez bárányonként több mint háromezer forintos kiesést jelent.
A terméktanács szabályzata szerint akkor hirdet intervenciót, ha a 24–30 kilós állatok értékesítési átlagára az elmúlt két év átlagáraihoz viszonyítva 75 százalékos, vagy az alatti. A 2001-ben és 2002-ben értékesített 24–30 kilogramm súlykategóriába eső élő vágójuhok átlagára 605,7 forint volt kilónként, amelynek a 75 százaléka 454 forint. Ugyanebben súlykategóriában 2003 márciusában az átlagár 429,3 forint volt, ami kilónként 176,4 forintnyi veszteséget jelent. Az év első négy hónapjában húszkilós átlagtömeggel számolva 320 ezer darab vágójuhot értékesítenek. Az átlagár-különbözetet figyelembe véve a veszteség több mint 1,1 milliárd forint, ami eladott bárányonként több mint 3500 forint kiesést jelent.
A terméktanács azonban saját kasszájából csak 328 forinttal képes mérsékelni a juhászok veszteségét, ami a kiesés tizedét sem fedezi. A terméktanács ezért a földművelésügyi tárcát az intervenció kiegészítésére kéri, élő vágójuhonként 672 forinttal. Az állami támogatás mértéke így 215 millió forintra rúgna, az állami támogatással kiegészített kompenzáció pedig bárányonként ezer forint támogatást jelentene. De még az összesített kártérítés is csak a veszteség harmadát fedezné.
*
A húsvét előtti élőbárány-export ellen tart tiltakozó akciót holnap délután Budapesten, a Kossuth téren a Fauna állatvédő egyesület. A szervezet – amint az az MTI-nek adott tájékoztatásából kiderül – azt várja a szakminisztériumtól, hogy a magyar élőbárány-export helyett a helyi feldolgozást, a hús- és állati termékek kivitelét támogassa. Az állatvédők tudatában vannak annak, hogy az utóbbi években a bárányexport lett az egyedüli jövedelemforrása a juhászatnak, és annak is, hogy az olasz kereskedők gyakran tisztességtelen eszközökkel hozzák kiszolgáltatott helyzetbe a magyar gazdákat. A Fauna Egyesület célja az, hogy a vágásra szánt állatokat a tartási helyhez legközelebb eső, ötven kilométeren belül megközelíthető vágóhídig vigyék, és a nemzetközi kereskedelem a hús- és állati termék forgalmazására korlátozódjon.