Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
A tárgyalások egyik kulcskérdése Ukrajna NATO-ambícióinak sorsa. Kijev korábban jelezte: kész lemondani a katonai szövetséghez való csatlakozásról, amennyiben nyugati biztonsági garanciákat kap.
A Kreml egyértelművé tette: Ukrajna NATO-tagságának kizárása alapvető feltétel egy esetleges békemegállapodásban. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője hangsúlyozta, ez a kérdés a tárgyalások egyik sarokköve, és Moszkva az Egyesült Államoktól vár tájékoztatást a berlini egyeztetések eredményéről.
Volodimir Zelenszkij irodájától a Reuters hírügynökség úgy értesült, hogy véget értek az ukrán–amerikai tárgyalások Berlinben, írja a The Guardian.
Az amerikai tárgyalók továbbra is azt akarták, hogy Ukrajna átadja a keleti Donyeck és Luhanszk régió feletti ellenőrzést az Oroszországgal folytatott béketárgyalások feltételeként – közölte hétfőn az AFP-vel egy, a megbeszélésekről tájékoztatott tisztviselő. Kijev azonban ellenáll Washington azon követelésének, hogy vonja ki csapatait a két régióból, amelyeket együttesen Donbásznak neveznek, és amelyeket Oroszország a 2022. februári invázió óta nem tudott elfoglalni.
– Vlagyimir Putyin orosz elnök „területet akar” – mondta egy tisztviselő az AFP-nek, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok azt követeli, hogy Ukrajna „kivonuljon” a régiókból, Kijev pedig ezt megtagadja.
Zelenszkij Berlinben találkozik Frank-Walter Steinmeier német elnökkel és Julia Klöcknerrel, a Bundestag elnökével, mielőtt ellátogat a Német–Ukrán Gazdasági Fórum ülésére, valamint további tárgyalásokra és egy sajtótájékoztatóra Friedrich Merz kancellárral. Este pedig az európai vezetőkkel vacsorán vesz részt.
Alexander Stubb finn elnök óvatos optimizmussal nyilatkozott. Szerinte kritikus pillanathoz érkeztek a béketárgyalások, és „talán közelebb vannak a megállapodáshoz, mint az elmúlt négy év bármely pontján”. Elmondása szerint három fő dokumentumon dolgoznak: egy húszpontos béketerv keretén, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákon, valamint az ország újjáépítéséről szóló megállapodáson.
A tárgyalások egy rendkívül feszült és sorsdöntő hét kezdetén zajlanak Európa számára. Csütörtökön uniós csúcstalálkozót tartanak, ahol döntés születhet arról, hogy az EU befagyasztott orosz jegybanki eszközökkel fedez-e egy nagyszabású hitelt Ukrajna számára.
Mindeközben az Egyesült Államok részéről egyre élesebb bírálatok érik Európát a migráció, a biztonságpolitika és a technológiai óriások szabályozása miatt. Az Európai Unió és a tagállamok egyelőre nehezen találnak egységes választ Washington kritikáira.
Az uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben újabb szankciókról tárgyaltak, amelyek az orosz „árnyékflottát” célozzák.
A legfontosabb most az, hogy biztosítani tudjuk Ukrajna finanszírozását
– jelentette ki Lars Lokke Rasmussen. Az ukránbarát dán külügyminiszter azt hangsúlyozta:
Ha ezt nem tesszük meg, azzal azt a képet erősítjük, hogy Európa gyenge.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (középen) és kísérete elhagyja a kancellári hivatalt Berlinben 2025. december 15-én (Fotó: AFP/John Macdougall)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Kevés veszélyesebb ember van, mint egy önérzetében sértett narcisztikus. A globalisták lehetőséget láttak a sértettségében, frusztráltságában, őrületében.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
