Deflációval küzd a japán gazdaság

Kifogytak a központi beavatkozás eszközei a japán gazdaság fellendítésére – állapították meg a márciussal zárult negyedév pénzügyi eredményeit elemző szakértők. A pénzügyi év márciusban befejeződő negyedik negyedévében folyó áron 0,6 százalékkal esett vissza a gazdaság. Az elemzők becsléseinek átlaga szerint a pénzügyi év egészében 1,6 százalékkal bővült a gazdaság. A negyedik negyedévi adatok arra utalnak, hogy a deflációt egyelőre nem tudta megfékezni a jegybank úgynevezett zérókamat-politikája. A központi bank kamatpolitikája nem tesz lehetővé további monetáris enyhítést a vállalkozások terheinek könnyítésére. Hasonló helyzetben van a kormány is. A szakértői értékelések szerint nem várható központi forrásból újabb gazdaságélénkítő injekció, hiszen a GDP 140 százalékát kitevő államadósság így is a legnagyobb arányt képviseli a fejlett országok között.
Némiképp ellentmond a makroközgazdászok helyzetértékelésének a japán pénzügyi szektor azon várakozása, amely szerint központi forrásokra számítanak a japán tőkepiac élénkítésére. Ezt a várakozást olykor politikai nyilatkozatok is erősítik. Az elmúlt héten látványos tőzsdei élénkülést okoztak azok az elképzelések, amelyek szerint a jegybank részvényalapokba és kereskedelmi bankok részvényeibe invesztálna. Emellett a kormány olyan ügynökség létrehozását tervezi, amely a postatakarék-rendszer tartalékainak felhasználásával szintén tőkepiaci befektetéseket hajtana végre.