Érvényes a litván EU-népszavazás

Sok izgalom, bizonytalanság után vasárnap estére biztossá vált, hogy érvényes a Litvánia európai uniós tagságáról rendezett népszavazás, amelynek pozitív kimenetelében senki nem kételkedik.

Hírösszefoglaló
2003. 05. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Helyi idő szerint 18 órára a részvételi arány elérte az érvényességhez szükséges küszöböt: addigra a választásra jogosultak 51,76 százaléka járult az urnák elé. Mivel már hónapok óta minden közvélemény-kutatás az európai uniós tagság 60-70 százalékos támogatottságát jelzi, senki nem kételkedik abban, hogy a választók többsége az unió mellett voksolt.

Litvániában ismeretlen az urnáktól való távozás után a szavazók kikérdezésén alapuló úgynevezett exit poll, ezért az igen és a nem szavazatok megoszlása csak ma válik ismeretessé, mivel a voksolás vasárnap késő estig, helyi idő szerint 22 óráig tartott.
Litvánia egy nyolc éve tartó folyamat végére tett pontot a várhatóan igent mondó szavazással: 1995-ben kérte felvételét az Európai Unióba, és 1999-ben hívta meg Brüsszel a tárgyalások megkezdésére. Az egyezkedés 2000-ben kezdődött el, és 2002 decembere végén került sor a végső aláírásra.
*
Két napon át voksoltak · Nem létezik kampánycsend a balti államban

Litvániában szombat reggel kezdődött az ország EU-tagságáról tartott népszavazás. A balti állam Málta, Szlovénia és Magyarország után a negyedik a jelenlegi bővítési hullámban részt vevő tíz ország közül, amelyben eldőlt, hogy akarja a lakosság az uniós tagságot. A litvánok két napon át voksolhattak. Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, a szavazásra jogosultak több mint felének a részvétele kellett, és az egyszerű többség is elég volt ahhoz, hogy a kérdés eldőljön.
Litvániában – a két másik balti államtól, Észtországtól és Lettországtól eltérően – nincs szervezett ellenzéke az uniós tagságnak. Az összes parlamenti párt kívánja, és a legutolsó közvélemény-kutatások is 60-70 százalékos támogatottságot mutattak ki a 16 évesnél idősebb lakosság körében. Aggodalomra az adott okot a politikusoknak, hogy az előrejelzések szerint alacsony szavazói részvételre számítottak és azt sem tartották kizártnak, hogy az nem éri el az ötven százalék plusz egy főt. Mivel a referendum kötelező erejű, ebben az esetben újabb népszavazást kellett volna tartani – ezt semmi sem tiltja – ahhoz, hogy a parlament jóváhagyhassa a csatlakozást.
A szavazási hajlandóság a városiak körében volt nagyobb, márpedig a 3,75 milliós Litvánia alapvetően „vidékország”, ahol mindössze hét, ötvenezernél nagyobb lakosságú város akad. Csökkentette a várható részvételi arányt az is, hogy 100-200 ezer ember, a választói névjegyzékben szereplők 4-8 százaléka (pontos adat nincs róluk) külföldön dolgozik, és nem tudott voksolni. Azt sem lehetett tudni – ez a tizenkét évvel ezelőtt függetlenné vált balti köztársaságok sajátossága –, hogy a választói névjegyzékben szereplők közül hányan veszítették el „menet közben” állandó lakhelyüket s vele szavazási jogosultságukat.

Ez lehetett az oka annak, hogy Litvániában – ahol nem létezik kampánycsend – pénteken középiskolás fiatalokból verbuvált agitációs csoportok szállták meg az utcákat, s zászlóikkal, futball-világbajnokságokat idéző arcfestésükkel, jelmezükkel és színpadi kellékeikkel – egy-egy uniós tagországot megjelenítve – igenlő szavazásra szólítottak fel minden arra járót.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.