időjárás 16°C Vencel 2022. szeptember 28.
logo

Érvényes a litván EU-népszavazás

Hírösszefoglaló
2003.05.11. 23:00

Sok izgalom, bizonytalanság után vasárnap estére biztossá vált, hogy érvényes a Litvánia európai uniós tagságáról rendezett népszavazás, amelynek pozitív kimenetelében senki nem kételkedik.

Helyi idő szerint 18 órára a részvételi arány elérte az érvényességhez szükséges küszöböt: addigra a választásra jogosultak 51,76 százaléka járult az urnák elé. Mivel már hónapok óta minden közvélemény-kutatás az európai uniós tagság 60-70 százalékos támogatottságát jelzi, senki nem kételkedik abban, hogy a választók többsége az unió mellett voksolt.

Litvániában ismeretlen az urnáktól való távozás után a szavazók kikérdezésén alapuló úgynevezett exit poll, ezért az igen és a nem szavazatok megoszlása csak ma válik ismeretessé, mivel a voksolás vasárnap késő estig, helyi idő szerint 22 óráig tartott.
Litvánia egy nyolc éve tartó folyamat végére tett pontot a várhatóan igent mondó szavazással: 1995-ben kérte felvételét az Európai Unióba, és 1999-ben hívta meg Brüsszel a tárgyalások megkezdésére. Az egyezkedés 2000-ben kezdődött el, és 2002 decembere végén került sor a végső aláírásra.
*
Két napon át voksoltak · Nem létezik kampánycsend a balti államban

Litvániában szombat reggel kezdődött az ország EU-tagságáról tartott népszavazás. A balti állam Málta, Szlovénia és Magyarország után a negyedik a jelenlegi bővítési hullámban részt vevő tíz ország közül, amelyben eldőlt, hogy akarja a lakosság az uniós tagságot. A litvánok két napon át voksolhattak. Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, a szavazásra jogosultak több mint felének a részvétele kellett, és az egyszerű többség is elég volt ahhoz, hogy a kérdés eldőljön.
Litvániában – a két másik balti államtól, Észtországtól és Lettországtól eltérően – nincs szervezett ellenzéke az uniós tagságnak. Az összes parlamenti párt kívánja, és a legutolsó közvélemény-kutatások is 60-70 százalékos támogatottságot mutattak ki a 16 évesnél idősebb lakosság körében. Aggodalomra az adott okot a politikusoknak, hogy az előrejelzések szerint alacsony szavazói részvételre számítottak és azt sem tartották kizártnak, hogy az nem éri el az ötven százalék plusz egy főt. Mivel a referendum kötelező erejű, ebben az esetben újabb népszavazást kellett volna tartani – ezt semmi sem tiltja – ahhoz, hogy a parlament jóváhagyhassa a csatlakozást.
A szavazási hajlandóság a városiak körében volt nagyobb, márpedig a 3,75 milliós Litvánia alapvetően „vidékország”, ahol mindössze hét, ötvenezernél nagyobb lakosságú város akad. Csökkentette a várható részvételi arányt az is, hogy 100-200 ezer ember, a választói névjegyzékben szereplők 4-8 százaléka (pontos adat nincs róluk) külföldön dolgozik, és nem tudott voksolni. Azt sem lehetett tudni – ez a tizenkét évvel ezelőtt függetlenné vált balti köztársaságok sajátossága –, hogy a választói névjegyzékben szereplők közül hányan veszítették el „menet közben” állandó lakhelyüket s vele szavazási jogosultságukat.

Ez lehetett az oka annak, hogy Litvániában – ahol nem létezik kampánycsend – pénteken középiskolás fiatalokból verbuvált agitációs csoportok szállták meg az utcákat, s zászlóikkal, futball-világbajnokságokat idéző arcfestésükkel, jelmezükkel és színpadi kellékeikkel – egy-egy uniós tagországot megjelenítve – igenlő szavazásra szólítottak fel minden arra járót.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.