Intelligensek vagyunk és leszünk

Olvasom egyik napilapunk címét: Az intelligens filmek forgalmazói. Nem lepődöm meg, hiszen már néhány éve elkezdtünk egyre intelligensebbé válni. Merthogy ilyen formában bukkan fel manapság az intelligens szó. Intelligens háztartás, intelligens város, intelligens lámpa, intelligens áramkör, intelligens kártya, valamint intelligens gyártási rendszerek, sőt intelligens megoldások. Mondatban ekként szerepelnek: „Az ELTE lágymányosi épületei intelligens épületek lesznek”; „Az a tervünk, hogy intelligens kártyává váljon a tb-kártya”; „A minőségi papír az intelligens megoldások eredménye”. Most már itt van az intelligens film is.
Magyar környezetben az intelligens szó jelentése: értelmes, fejlett intelligenciájú, művelt, megértő, belátó. Elsősorban intelligens persze az ember lehet, de a jelentések nyilvánvalóan továbbgondolhatók, átvihetők.
Én máris ezt teszem. Reggel az intelligens ébresztőóra csörög, udvariasan jó reggelt kíván, és kedves muzsikát szolgáltat. Ezt a feladatot később átveszi a rádió, intelligensen követ, a napi hangulathoz illő zenét sugároz, attól függően – intelligensen – válogatja a híreket, hogy mit is akarok hallani. Az intelligens trolibusz megvár, sőt addig vár, ameddig meg nem érkezem a megállóba, ugyanezt várjuk el százezren az intelligens metrószerelvénytől is. Az intelligens utastájékoztató intelligensen értesít, hogy a kijáratnál ellenőrök „dolgoznak”, akik intelligens jegyellenőrzést végeznek, vagyis meg sem állítanak, hanem elhiszik, hogy van jegyem (bérletem). A munkahelyen intelligens gyártási rendszerek köszönnek előre, hoznak kávét, flörtölnek, randevút szerveznek, telefonálnak, számítógépeznek…
Nos, ekkor felébredek, mert az intelligens valójában tényleg azt jelenti ebben az új környezetben, új használatban, hogy „számítástechnikával felszerelt, irányított eszköz, folyamat, alkotás”. Az intelligens épületet a számítástechnika vezérli: fűti, szellőzteti stb. Az intelligens lámpák a számítógép programja alapján állítják be a szöget, a fényt. Az intelligens várost is számítógépek vezérlik. Leginkább a forgalomirányításban tudom ezt elképzelni, ez akár már most is így lehetne, nem tudom, hogy akkor a 77-es troli miért csapja be az orrunk előtt az ajtót. Az intelligens kártya lehetővé teszi a több célra való alkalmazást, s bár az előbb ironizáltam a jegyellenőrökön, nincs már messze az az idő, amikor valóban nem kell elővenni a jegyet, bérletet, hanem a táskánkban lapuló intelligens kártyáról a számítógépek leolvassák, hogy jogosan vettük-e igénybe a közlekedési eszközt. Finnországban a hagyományos jegyek mellett már a buszokon is láttam ilyen kártyaleolvasó berendezést.
Egy biztos: most még ironizálhatunk az intelligens szó új használatán, mert eddig főként emberre vonatkoztattuk. Mielőtt minden intelligens, azaz számítógép által vezérelt lenne, talán érdemes elgondolkodni a találó magyar megfelelőn. Egyébként az is elképzelhető, hogy az intelligens szó ilyen jelentésbővülése teljesen felesleges, mert ha már mindent a számítógép fog vezérelni, akkor nem lesz szükség a megkülönböztetésre. Sok helyen talán emberre és emberi nyelvre se. De ezzel nem az informatikai forradalom előnyeit szerettem volna megkérdőjelezni, hanem inkább csak társadalmi felelősségünket hangsúlyozni.