Kováts Balázs, az erőmű szóvivője közölte: a mért értékek alig haladták meg az átlagot, ez mindennapos az időjárás-változások idején. A szondák ezúttal az erőmű hivatalos nyilatkozata szerint 70– 110 nanosievert érték helyett 110– 130-at mértek, ami alatta marad a riasztási határértéknek számító 500 nanosievert/óra értéknek. Nem mindegy azonban, hogy az adatokat milyen időtartam átlagaként teszik közzé.
Koltai Tamás Tolna megyei Fidesz-elnök szerint az is fontos, hogy a mérési folyamat alatt voltak-e pozitív csúcsok, mert a hivatalos közlésekben csak a tízpercenként vagy hosszabb időszakonként mért átlagértékeket jelentik be. Ezt igazolja a nemrég történt állítólagos mérőműszer-meghibásodás is – jelentette ki a politikus, aki szerint egyre több információ utal arra, hogy az akkori magas értékek nem a szonda hibájára vezethetők vissza.
Mint arról beszámoltunk, május 7-én az egyik mérőműszer az átlagos háttérsugárzás háromszorosát mutatta, ugyanakkor Koltai Tamás szerint a mutatott csúcsértékek meghaladták a riasztási küszöböt. Az erőmű vezetése később azt nyilatkozta, hogy a szonda meghibásodott, egy-két napon belül viszont közölték azt is, hogy az egyik munkatárs a napi átlagnál nagyobb sugárdózist kapott a 2. számú blokkban.
Kováts Balázs lapunknak elismerte, hogy a bejelentett értékeket átlagszámítás alapján közölték, de leszögezte: a legutóbbi esetben a legmagasabb csúcsérték is csak 140 nanosivert volt. Tájékoztatása szerint szerdán érkezett haza Moszkvából a Paksi Atomerőmű Rt. tárgyaló delegációja, akik a MINATOM és a fűtőanyag-beszállító, a TVEL vállalat képviselőivel folytattak megbeszéléseket a helyreállítási programban való részvételről.
Hetzmann Albert, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese az erőmű tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a Framatome ANP (FANP) projektvezetője a helyszínen tartózkodik, pénteken az elhárítási terv műszaki részleteit ismét egyeztetik. Elhangzott az is, hogy jelenleg még folynak megbeszélések további neves cégekkel, akik képesek ilyen feladatok megoldására.
Kocsis István vezérigazgató szerint az erőmű vizsgálja a jogi lehetőségét annak, hogy a Központi Nukleáris Alap forrásai felhasználhatók-e a sérült fűtőanyagok eltávolítására, azaz a felszámolási projekt támogatására. Idén az erőmű 21 milliárd forintot fizetett a központi alapba.
Kováts Balázs megerősítette: a FANP-vel kötött megállapodás szerint szerződésen kívül, a svájci jogszabályok alapján járhatnak el a károkozóval szemben, ha bizonyítható a cég gondatlansága. Ennek következtében a szerződésben megszabott legnagyobb, 2 millió eurós kártérítésnél nagyobb öszszeget is követelhetnek a céggel folytatott tárgyalásokon.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
