Törésvonalak a francia politikában: mi jön most?

A 2022-es elnökválasztás után Emmanuel Macron centrumpártja nem szerzett abszolút többséget a nemzetgyűlésben, ami kormányzási nehézségeket okozott. 2024 nyarán az előre hozott választás sem oldotta meg a helyzetet és három inkompatibilis tömb alakult ki. Emiatt bukott meg például a Barnier- és a Bayrou-kormány, és hasonló problémák nehezítik Sébastien Lecornu munkáját is. Eközben Marine Le Pen és Jordan Bardella a 2027-es elnökválasztásra készülnek, stratégiájukat pedig Le Pen büntetőügye nagyban befolyásolja. Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa válaszolt lapunk kérdéseire, akivel azt fejtegettük mi jön most a francia politikában.

Az alapprobléma a 2022-es francia elnökválasztás után alapozódott meg és 2024-ben csúcsosodott ki Fotó: DANIEL PERRON Forrás: Hans Lucas

A kormányzási nehézségek, a költségvetési viták és a nyugdíjreform felfüggesztése mind azt mutatják, hogy a francia politikai térben továbbra is bizonytalan a helyzet. Ahogy a Magyar Nemzeten is írtunk róla, sok kihívás vár még a miniszterelnökre Franciaországban.

A francia politikai térben továbbra is bizonytalan a helyzet – Macron és Lecornu
Fotó: CHRISTOPHE SIMON / POOL

A francia politika többéves lejtmenetben

2022-ben volt a legutóbbi francia elnökválasztás, amelyet Emmanuel Macron nyert. A francia elnök arra számított, hogy a választás után pártja, a Reneszánsz centrumpárt automatikusan abszolút többséget szerez a francia nemzetgyűlésben, ezért gyakorlatilag nem is kampányolt – magyarázta a szakértő. 

Azonban a terv nem jött be, és a Macron-féle centrum nem szerzett többséget

2024 nyarán, az EP-választás estéjén Macron feloszlatta a nemzetgyűlést, részben abban a reményben, hogy a Nemzeti Tömörülés győzelme lehetővé tenné az ellenfél „elhasználását” a 2027-es következő elnökválasztásig. A centrumnak ez nem lett volna rossz forgatókönyv, de a párt már nem volt teljesen az irányítása alatt – fejtette ki az elemző.

Végül három nagy tömb alakult ki a nemzetgyűlésben, de egyiknek sincs abszolút többsége, és ezek a tömbök inkompatibilisek egymással. Nagy eltérések vannak a gazdaságpolitikában és bizonyos kulturális kérdésekben, ami folyamatos kormányzási nehézségeket eredményezett az elmúlt másfél évben. Emiatt bukott meg a Barnier- és a Bayrou-kormány, és hasonló problémák nehezítik Sébastien Lecornu munkáját is. Jelenleg költségvetési viták várhatók, elsősorban a szocialista párttal és a republikánusokkal, és egyelőre kérdéses, hogy a Lecornu-kormány képes lesz-e kihúzni 2027-ig.

Ebbe illeszkedik többek között a nyugdíjreform felfüggesztése is

 – foglalta össze a szakértő. Az alapprobléma a 2022-es francia elnökválasztás után alapozódott meg és 2024-ben csúcsosodott ki az előre hozott nemzetgyűlési választás után, amikor egy szétszabdalt nemzetgyűlés jött létre.

A Nemzeti Tömörülés és Le Pen stratégiája

Marine Le Penék a 2027-es elnökválasztásra készülnek és Le Pen frakcióvezetőként a köztársasági elnök szerepére pozicionálja magát, míg Jordan Bardella pártelnök logisztikai és végrehajtói szerepet kaphatna. A stratégiát azonban befolyásolja Le Pen egy büntetőügye, amely miatt elképzelhető, hogy nem indulhat a 2027-es választáson. 

Jordan Bardella pártelnök és Marine Le Pen frakcióvezető
Fotó: XOSE BOUZAS / Hans Lucas

Minél előbb szeretnék tudni, hogy mi lesz ennek az ügynek a vége

– hangsúlyozta. A másodfokú tárgyalást januárban kezdik – vélhetően az februárig lezárul – a nyári ítélet pedig alapvetően meghatározza a kampánytervet. Ha előrehozott nemzetgyűlési választás lenne, azon Le Pen a jelenlegi tudásunk szerint nem indulhatna, de megpróbálná jogi úton elérni, hogy az alkotmánytanács alapjogi kérdésként vizsgálja a nem jogerős ítélet végrehajtását. A kérdés pedig, hogy

a nem jogerős ítélet végrehajtása az mennyire alkotmányos?

– magyarázta. Van már ezzel kapcsolatban alkotmánybírósági iránymutatás, hogy az előzetes végrehajtásnál a demokratikus folyamatokra való hatást vizsgálnia kell a bíróságnak, és annak figyelembe vételével kell döntenie. 

Ezt szeretnék pontosítani, és esetleg kimondatni, hogy nem jogerős ítéletet ilyen esetben nem lehet végrehajtani.

A szakértő kitért arra is, hogy a speciális helyzet miatt, – hogyha meg kell fordítaniuk a szerepeket – és Bardella lenne az elnökjelölt, és Le Pen a miniszterelnök-jelölt, ami egy elképzelhető forgatókönyv, akkor annak felépítéséhez idő kell és az egy olyan stratégiaváltás, amit nem lehet pár hónap alatt meglépni. Ennek fényében ők minél előbb tudni szeretnék, hogyan kell alakítaniuk a stratégiájukat – tette hozzá a Századvég elemzője.

Borítókép: Az alapprobléma a 2022-es francia elnökválasztás után alapozódott meg és 2024-ben csúcsosodott ki (Fotó: AFP)