Folytatódik a francia kormány körüli huzavona

A 2023-ban parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform felfüggesztését jelentette be Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kedden annak érdekében, hogy ne buktassák meg azonnal a kormányt.

A francia Nemzetgyűlés Fotó: XOSE BOUZAS Forrás: Hans Lucas

A múlt pénteken újból kinevezett kormányfő a Nemzetgyűlésben elmondott általános politikai beszédében bejelentette, hogy javasolni fogja a parlamentnek a nyugdíjreform felfüggesztését a következő elnökválasztásig.

A francia miniszterelnök felfüggeszti a nyugdíjreformot annak reményében, hogy így nem bukik meg azonnal a kormány
Fotó: AFP

A nyugdíjreform Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését előíró törvény ellen hónapokig tartó tömegtüntetések voltak az országban, s azóta is vitatják a szakszervezetek. A probléma jelentőségére utal az is, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjas, a francia Philippe Aghion is a nyugdíjreform leállítását szorgalmazta a 2027-es elnökválasztásig Nobel-díjasként adott első interjújában hétfő este.

A reform felfüggesztését – a többi ellenzéki párt mellett – régóta követeli az ellenzéki Szocialista Párt, amelynek szavazatai kulcsfontosságúak a kormány parlamenti megbuktatása és az újabb előrehozott parlamenti választások elkerülése érdekében. 

A miniszterelnök programbeszédében úgy vélte, hogy egyesek azt szeretnék, ha a jelenlegi parlamenti válság rendszerválsággá fajulna. Ez nem fog megtörténni – tette hozzá. Arra utalt, hogy a szocialisták kivételével valamennyi ellenzéki párt jelezte még a programbeszéd meghallgatása előtt, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni az új kormányt is, függetlenül annak javaslataitól.

A nyugdíjreform felfüggesztése 2026-ban 400 millió euróba, 2027-ben pedig 1,8 milliárd euróba kerül, ezért megtakarításokkal kell kompenzálni – figyelmeztetett a kormányfő.

Sébastien Lecornu megerősítette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, nevezetesen a költségvetést illetően. Ez is a szocialisták kérései között szerepelt, akik jelezték, hogy már kedd este benyújtják a bizalmatlansági indítványt, ha a kormány nem ad egyértelmű választ a kéréseikre. A kormányfői bejelentéseket Boris Vallaud, a szocialista képviselők nemzetgyűlési frakcióvezetője győzelemként és első lépésként üdvözölte. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: 

Képesek vagyunk kompromisszumokat kötni (…). Képesek vagyunk megdönteni egy kormányt.

Az új kormány az első ülésén, kedden elfogadta a 2026-ra vonatkozó költségvetési tervezetét, amelyet december 31-ig kell megszavaznia a parlamentnek. 

Miközben Franciaország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót – meghaladja a GDP 115 százalékát –, az új kormány tervezete 30 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő. A szeptemberben megbuktatott előző kormányfő, Francois Bayrou még 44 milliárd eurós megtakarítási csomaggal számolt. Az államháztartás hiánya pedig 4,7 százalékra csökkenne a GDP-hez képest a kedden beterjesztett javaslatban.

A szocialisták igazságosabb adózási rendszert is követeltek. Ennek kapcsán Sébastien Lecornu elismerte a rendellenességeket a vagyonosok adózásában, és jelezte, hogy rendkívüli hozzájárulást vár el a leggazdagabb franciáktól a jövő évi költségvetésben.

A politikai instabilitás továbbra is bizonytalanná teszi a vasárnap kinevezett kormány jövőjét, miután a tavaly nyári előre hozott választások nyomán a nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják továbbra is a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

A Szocialista Párt kivételével valamennyi ellenzéki párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a Zöldek, valamint a Nemzeti Tömörülés már jelezte, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni az új kormányt. Az Engedetlen Franciaország és a Nemzeti Tömörülés már hétfő este benyújtott egy-egy bizalmatlansági indítványt, amelyekről csütörtökön szavaz a nemzetgyűlés. Ezek elfogadására azonban nincs sok esély, mert a szocialisták még a miniszterelnök beszéde előtt jelezték, hogy a két említett párt által benyújtott indítványokat nem szavazzák meg.

Emmanuel Macron államfő a keddi kormányülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a nemzetgyűlésben megbukik az új kormány – amely a negyedik kabinet másfél év alatt, és a hatodik az államfő 2022-es újraválasztása óta –, előre hozott parlamenti választásokat ír ki.

A Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetőjeként Marine Le Pen kedd este borzasztóan rossznak ítélte a költségvetési tervezetet. Pártja vezetője, Jordan Bardella pedig Emmanuel Macron megmentőinek baráti társaságaként gúnyolta a kormánypártokat és a szocialistákat, akiknek szerinte egyetlen közös nevezője a szavazóurnáktól való félelem.

A kormány megbuktatásának elutasításában a 64 tagú szocialista frakció magára maradt az ellenzéki pártok között, miután a többi baloldali párt kedd este megerősítette, hogy csütörtökön a kormány ellen szavaznak.

A kormány támogatását illetően megosztott hagyományos jobboldal viszont azzal vádolta a végrehajtó hatalmat, hogy a szocialisták túszává vált, Édouard Philippe korábbi miniszterelnök (2017–2020) centrista Horizontok nevű pártja veszélyes könnyelműségnek nevezte a nyugdíjreform felfüggesztését. Az elnöki párthoz tartozó Gérald Darmanin igazságügyi miniszter környezete ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az új kormány bukása többe kerülne Franciaországnak, mint a nyugdíjreform néhány hónapos felfüggesztése.

Borítókép: A francia nemzetgyűlés (Fotó: AFP)