Az atomenergia termelése a környezetvédők legnagyobb része szerint nem fenntartható, mert veszélyezteti, illetve károsítja a jövő generációit, ezért a gazdaságosabb és környezetkímélő megújuló energia használatát javasolják. Öt környezetvédő szervezet a paksi erőműben történt súlyos üzemzavar kapcsán erre a problémára is felhívta a magyar kormány figyelmét.
Az Országos Atomenergia Hivatal, a Paksi Atomerőmű Rt. és a tisztítótechnológiát szállító Framatome ANP felelősségét hangsúlyozta az Energia Klub, a Greenpeace, a Védegylet, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége a paksi erőműben kialakult súlyos üzemzavar miatt. Ugyanakkor független szakértők kivizsgálását és Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter lemondását követelték az Országos Atomenergia Bizottság elnökségéről.
Az erőműben történtek kapcsán a környezetvédők lapunknak kifejtették azt is, hogy az atomerőművek álláspontjuk szerint miért nem támogathatók az egész világban. A környezetvédők szerint az energiatermelés összes lépését – a bányászatot, az urándúsítást, a szállítást, az erőműépítést, a kezelhetetlen hulladék elhelyezését – figyelembe véve, igen energiaigényes az atomerőművek működtetésének folyamata, ezért a hiedelmekkel ellentétben nem olcsóbb, mint más erőművek alkalmazása. Tanulmányok szerint ráadásul az atomenergia termelésének folyamatában kilowattóránként hozzávetőleg ugyanannyi széndioxid kerül a légkörbe, mint más erőművek működése közben.
A felmérések szerint a jelenleg működő 430 atomreaktor mindöszsze három százalékkal járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A nukleáris energiához kapcsolódó kibocsátott szén-dioxid mennyisége ugyanakkor idővel nőni fog, hiszen lassan elfogynak azok a lelőhelyek, ahol a kőzetek urántartalma magas, és ez azt jelenti, hogy nagyobb energiabefektetés kell majd a bányászathoz is. Egyes vizsgálatok szerint az atomenergia alkalmazása az egyik legdrágább eszköz az éghajlatváltozás enyhítésére, és a nukleáris energia helyett sokkal nagyobb eredmény érhető el szélerőmű vagy kombinált ciklusú erőmű építésével, amelyek gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból is elfogadhatóbbak. Nem elhanyagolhatók azok a környezeti károk sem, amelyek az eddigi atomerőmű-katasztrófák miatt következtek be. Az atomerőművek költséges működésének és a környezeti károkat okozó baleseteknek köszönhető egyebek közt, hogy Európa egyes államaiban, Ausztriában, Németországban, Svájcban már kezdenek áttérni az atomenergiáról a környezetkímélő erőművek használatára.
Nagy-Britannia kormánya 2003. február 24-én a Fehér könyv az energiáról című dokumentumában a megújuló energiaforrások jelentős növelését irányozta elő. A kormányirat az atomenergia-termelés helyett más erőművek építését javasolja. Németországban rendelkezést hoztak megújuló energiaforrás törvény néven, és Ausztriában is hasonló módon írják elő a napelemekből származó elektromos áram átvételét, támogatva a napelemes rendszerek üzemeltetőit. Magyarországon ezzel szemben a megújuló források alig élveznek támogatást. Míg az osztrák szabályozás szerint a napelemekből származó áramot a beüzemeléstől számított 13 évig kisebb rendszerek esetén kilowattóránként 60 euró centért (145 Ft), nagyobb berendezéseknél 47 euró centért kötelesek megvásárolni a kereskedők, addig Magyarországon az áramszolgáltatókat átlagosan 17,41 forint fizetésre kötelezik. A napenergia-felhasználást az is akadályozza hazánkban, hogy a magyar befektetőknek ötször akkora kapacitást kell kiépíteniük, mint az osztrákoknak, ahhoz, hogy partnerévé válhassanak a helyi áramszolgáltatónak. 2003. január 1-jével Magyarországon ugyan hatályba lépett a villamos energiáról szóló törvény, amely kötelezi az áramszolgáltatókat a megújuló energiaforrásokból megtermelt áram átvételére, de az átvételi kötelezettség csak a 100 kilowattot meghaladó teljesítmény esetén érvényes. Ez azonban hátrányosan érinti a magántermelőket.
Mindezek miatt hazánkban nagyobb lehetőség csak a szél energiájának felhasználására van. Nyugat-Európában egyre nagyobb mértékben terjednek a magánházaknál az úgynevezett kis teljesítményű szélturbinák. Magyarországon ezekből a berendezésekből alig telepítettek néhányat, s 100 kilowatt és 3 megawatt közötti teljesítményt nyújtó szélerőművekből pedig összesen négy gép található.
Ausztriában ugyanakkor a szélenergia 2002 őszén már meghaladta a 100 megawatt összteljesítményt, Dániában és Hollandiában pedig már szinte természetes, hogy a farmerek saját földjeiken csinálnak szélerőműveket, és a többletet jó pénzért eladják az államnak.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
