A nemzetközi biztonsági besorolás (ABOS) szerint 3-as fokozatúvá minősítették azt a francia–német tisztítóberendezést, amely hozzájárult a paksi atomerőmű 2-es blokkjában kialakult súlyos üzemzavarhoz, pedig a szakértők szerint a reaktor primerköréhez kapcsolódó berendezés magasabb veszélyességi kategóriába tartozik. Vámos Gábor, a Paksi Atomerőmű (PA) Rt. biztonsági igazgatója tegnap elismerte, hogy a PA Rt. tett javaslatot a besorolásra az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által jóváhagyott elvek alapján.
*
Ennek megfelelően a hatóság csak elvi hozzájárulást adott egy olyan technológiához, amelyben nincs hő-, nyomás- és neutronszámmérő berendezés. Vámos Gábor kiemelte: az erőmű május 12-i jelentésében hangsúlyozzák, felül kell vizsgálni azt a szempontrendszert, amely alapján a besorolást végezték, hiszen az üzemzavar kapcsán kiderült, hogy a tisztítóberendezés más kategóriába tartozhat, s elképzelhető az is, hogy a működtetéséhez az OAH írásbeli engedélye is szükséges lett volna.
Lux Iván, az OAH műszaki főosztályvezetője nemrég szintén elismerte, hogy a tisztítóberendezés üzembe helyezéséhez magasabb fokozatú engedélyezést kellett volna lefolytatni, egy teljes körű ellenőrzéssel. Az igazgató cáfolta azon értesüléseinket, hogy a meghibásodott tisztítótartály hűtéséhez a Duna vizét is fel kívánják használni, mert a bórsavat nagy mennyiségben legfeljebb 20 napig alkalmazhatják egy évben. Elmondta: a bórsav állandóan jelen van az erőmű reaktorának primer körében, a Duna vizét pedig csak közvetve, három áttételen keresztül használják hűtésre, mivel nem engedhetnek radioaktív anyagokat a folyóba.
Kocsis István, az erőmű vezérigazgatója alaptalannak nevezte az egyik osztrák lap azon állítását, hogy Pakson Csernobil után a második legsúlyosabb baleset történt Európában, hiszen, mint rámutatott: a magyar erőműben nem is olyan típusúak a reaktorok, mint Csernobilban, és 1991 óta több mint húsz INES 3. besorolású esemény történt a világon.
A kibocsátási értékekkel kapcsolatban megjegyezte: Európában nincs közösen elfogadott norma, ezért az atomerőmű nem sértett meg uniós előírást, amikor szűrés nélkül engedett radioaktív gázokat a légtérbe. Hozzátette: az OAH által jóváhagyott 1998-as vizsgálat nem tárta fel a szellőzőrendszerre vonatkozó gondokat, azt csak a mostani jelentés állapította meg. Az igazgató közölte: a 2-es blokkban a hatóság engedélyével ismét hidrazinadagolást végeztek, hogy megkössék a jódionokat. Közben a négyes blokkban megkezdődött a karbantartás is, amely 24 napig tart. Vámos bejelentette: a laborvizsgálatok bizonyították, nem volt hibás az a mérőműszer, amely háromszoros háttérsugárzást mutatott május 7-én. A detektorok kilengése – állítása szerint – olyan anyagvizsgálatok következménye, amelyet a kivitelező cég nem jelentett be az erőmű sugárvédelmi szolgálatának.
Orosz Sándor szocialista képviselő úgy fogalmazott: a Pakson történtekkel összefüggésben súlyos kommunikációs hibák voltak.
Az Energia Klub közleményben tiltakozik a Paksi Atomerőmű Rt. „szerecsenmosdatása, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, felelősségtologatása és a paksi a probléma elbagatellizálása” miatt. A szervezet többek között választ vár arra, miként lehetséges, hogy az erőmű szellőztetési rendszere nem tartalmazza azt a szűrőbetétet, amelynek felszerelésére 1997-ben a kormány rendeletben kötelezte, és miért nem egyértelmű, hogy az üzemzavarból adódó költségeket a Paksi Atomerőmű Rt.-nek kell állnia.
Publicisztika a 6., vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
