Törvényre vár a politikai marketing

Az adatvédelmi biztoshoz, Péterfalvi Attilához tavaly 2200 irat és levél érkezett. A panaszok száma az előző évhez képest tíz százalékkal emelkedett. Sőt, a növekedés idén folytatódott, áprilisban harminc százalékkal több üggyel kellett foglalkoznia a biztosnak, mint tavaly ilyenkor. Főként a magánszemélyek adták be a legtöbb panaszt, a vizsgált ügyek 72,4 százalékát. Ez azt jelzi, hogy az országban nőtt a jogérzékenység a törvénysértő lépésekkel szemben. Ezekben a hetekben folyik az ombudsman parlamenti beszámolója. Péterfalvi Attila állásfoglalásainak kilencven százalékát elfogadták az érintettek.

A közérdeklődést leginkább az keltette fel, amikor az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az általuk kezelt adatállományból másolatot készített. Ez több millió ember személyes adatait érintette. Titkot, törvényt sértettek?
– Ugyan tavalyi ügy volt, a kormányváltás utáni adatmentésről volt szó, de idén került napvilágra, és ez ügyben február 18-án beadvány is érkezett. Vizsgálatot indítottam annak megállapítására, hogy a Pénzügyminisztérium, illetve az érintett szervezetek (APEH, Szerencsejáték Rt., vám- és pénzügyőrség, Államháztartási Hivatal, Magyar Államkincstár) az adatállományok másolásakor, azok tárolásakor, továbbításakor betartották-e az adatkezelésre vonatkozó törvényi előírásokat. Előzőleg volt egy pénzügyminiszteri döntés arról, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó szervezeteknek minden adatállományt le kellett menteniük. A kérdésünk az volt, hogy miért? Hiszen az nem lehet cél, hogy dokumentálni tudjanak valakinek valamit. Az adatvédelmi törvény szerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból lehet, biztonságos körülmények között. Tehát nem lehet pénzügyi, fiskális célú személyes adatkezelésekbe belemosni olyan jellegű célt, ami egy politikai döntés után egy kormányváltozás valamiféle jövőbeni dokumentálására vonatkozik. Adatkezelésnek minősül a tárolás, de az is, ha más szervezetek elküldik a személyes adatokat is tartalmazó másolatokat a Pénzügyminisztériumnak. Ebből a szempontból az APEH-et dicséret illeti, hogy nem küldte el az adatállományt a minisztériumnak, hanem saját maga őrizte. A többi szervezet azonban a tárolás mellett jogellenes adattovábbítást is folytatott.
– Igen, viszont fennáll a veszély, hogy illetéktelen kezekbe juthat milliónyi adat, amelyet politikai, gazdasági céllal fel lehet használni és bizonyos személyeket politikailag, gazdaságilag hátrányos helyzetbe lehet hozni.
– Ez olyan hipotézis, amellyel egy adatvédelmi biztos nyilván nem foglalkozhat, hiszen mi csak a tényekkel foglalkoztunk. Azt nem vizsgálhattuk, hogy mi történhetett volna ezekkel az adatokkal.
– A jogbiztonságot veszélyeztetheti egy ilyen cselekedet?
– A jogbiztonságot az sértette, hogy ezek a másolatok elkészültek. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy nem történt jogellenes adatkezelés, mert nem került illetéktelenek kezébe adat. A mi álláspontunk szerint nem attól lesz egy adatkezelés jogellenes, hogy bizonyos információk illetéktelen személyek kezébe kerülnek-e vagy sem, hanem már az is annak minősül, ha törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása nélkül mentenek el adatokat, másolják vagy tárolják azokat.
– Lesz ennek az ügynek folytatása?
– Részemről nem, mert az adatállományokat megsemmisítették. Ez mindenhol megfelelő dokumentálás mellett, közjegyző jelenlétében történt. Az adatvédelmi biztosnak nem feladata, hogy kételkedjen a megsemmisítés tényében.
– A választások előtt az MSZP adatmentése is nagy port vert fel. Ott miről volt szó?
– Adatbázist szerettek volna létrehozni, telefonkönyvből állították össze a személyi adatokat. A vizsgálat során megállapítottam, hogy ez nem volt jogszerű. Ugyanakkor azt is indítványoztam az igazságügy-miniszternek – a választásokkor jutottunk erre a következtetésre –, hogy célszerű lenne egy politikai marketingre vonatkozó törvényi szabályozást létrehozni. Olyan törvényt kellene alkotni, hogy mikor, milyen célból lehetne megkeresni a polgárokat. Erre számos nemzetközi példa van már, de nálunk jelenleg nincs különbség a kereskedelmi marketing és a politikai marketing között, s ez nem megnyugtató. A választásokat követően a volt kormányzati szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjával kapcsolatban is tettem ajánlást. Ez is visszatérő probléma, hiszen a hivatali elődöm is megállapította több ajánlásában – én is ugyanerre a következtetésre jutottam –, hogy parlamenti vizsgálóbizottságoknak országgyűlési határozattal nem lehet személyes adatkezelésre kiterjedő hatáskört adni.
– A Mécs-bizottságra gondol?
– Igen. Ugyanis olyan személyes adatokat nem kezelhet ez a bizottság, amelyre egyébként nincsen törvényi felhatalmazása. Az információs önrendelkezési jogból az következik, hogy csak az érintett hozzájárulásával lehet személyes adatot kezelni, vagy törvénynek kell vonatkoznia erre. Hiába szerették volna sokan megtudni, hogy a volt állambiztonsági szervezetekben – akár a III/I-ben, akár a III/II-ben, akár a III/IV-ben, tehát a hírszerzésben, a kémelhárításban vagy a katonai elhárításban – dolgoztak-e egykori vagy jelenlegi kormányzati szerepet betöltő személyek az elmúlt rendszerben, erre nézve nincs törvényi szabályozás. Csak a belső elhárításra, a III/III-ra született átvilágítási törvény.
– Az úgynevezett Mécs-bizottság felállítása törvénytelen volt?
– A Mécs-féle parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról azt mondtam, hogy az alkotmányos kereteknek megfelel, de nem kezelhet személyes adatokat. Semmiképpen nem tartom szerencsésnek, ha politikai, gazdasági vagy üzleti céllal az adatvédelem szabályait és az adatvédelem alkotmányos követelményeit háttérbe szorítják. Tudomásul kell venni, hogy az adatvédelem alkotmányos alapjog, annak a korlátozása csak nagyon szigorú feltételek között valósulhat meg.
– Mi a véleménye arról a pénzügyminiszteri rendeletről, miszerint aki ötvenezer forint felett vásárol, annak köteles az eladó számlát adni. Ez is adatvédelmi törvényt sért?
– Megállapítottam: nincs olyan törvényi felhatalmazás, amely lehetőséget adna a pénzügyminiszternek arra, hogy kötelezően elrendelje a számla kiadását ötvenezer forint fölötti vásárlás esetén. De teljesen mindegy, milyen limitet határoz meg, ugyanis az áfatörvényben az áll, hogy akkor kell számlát adni, ha ezt a vevő kéri. Azt a kérdést is fel lehet tenni, hogy ha lenne is törvényi felhatalmazás a kötelező számlára, az vajon alkalmas eszköz lenne-e a feketekereskedelem visszaszorítására.
– Ebben az esetben is információs önrendelkezési jogot sértettek?
– Igen. Az áfatörvény szerint azzal nincs semmi probléma, hogy az eladást dokumentálni kell. Erre több lehetőség van, mint például a nyugtaadás, amely nem igényli személyes adatok kezelését. Ez az eladás tényét igazolja, hogy az eladó a későbbiekben ellenőrizhető legyen. A vevő esetében akkor kell az áfatörvény alapján személyes adatot kezelni, ha ezt a vevő kéri, mert érdeke fűződik hozzá.
– Ebben az ügyben történt már valami?
– Nem történt még semmi. Az Alkotmánybírósághoz fordulok, mint ahogyan a közleményemben is jeleztem, és az üggyel kapcsolatos ajánlásomat pár napon belül eljuttatom az Alkotmánybírósághoz.
– Az e-maillel kapcsolatosan is fogalmaztak meg ajánlásokat. Tudtommal levéltitoknak minősül az e-mail. Ezt a munkáltató ellenőrizheti?
– Nem teheti meg. A dolgozót ugyanúgy megilleti a magántitok, a személyes adatok védelméhez fűződő joga. Az adatvédelmi biztos már számtalanszor kimondta, hogy az e-mail cím személyes adat. Gyakorlatilag a munkáltatónak nincs arra törvényi felhatalmazása, hogy a dolgozók magántitkához törvényesen hozzájusson. Kivéve, ha a dolgozó munkába lépésével önkéntesen, határozottan hozzájárul internetes levelezésének ellenőrzéséhez. Ez már az európai uniós szabvány.
– Mi a véleménye arról, hogy az úgynevezett székesfehérvári maffiaügy tárgyalását a nyilvánosság kizárásával folytatják, a sajtóhírek szerint azért, mert az ügy iratait 75 évre titkosították?
– A konkrét üggyel kapcsolatban véleményt nem formálhatok, de általánosságban elmondhatom, hogy nincs abban semmi rendkívüli, ha egy tárgyalásról a média részletesen nem számolhat be. A büntetőeljárást szabályozó törvény szerint ugyanis a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja a tárgyalásról, ha például ez államtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett szükséges. Természetesen a „zártan” tárgyalt ügyek sem maradnak rejtve a közvélemény elől, hiszen ilyen esetekben is a bíróság nyilvánosan hirdeti ki az ítéletet. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy nem ügyeket vagy ügyiratokat lehet titkosítással a nyilvánosság elől elzárni, hanem – a vonatkozó törvényben pontosan meghatározott feltételek alapján – adatokat, így arra is lehetőség van, hogy csak a tárgyalásnak azon részéről zárják ki a nyilvánosságot, ahol ezek a titkosnak minősített adatok kerülnek szóba.
– Az elmúlt évben több törvénysértés történt, mint az előző kormányzati időszakban?
– Nem gondolom, hogy rosszabb lenne a helyzet, mint korábban volt.
– Akkor miért hallani önt többször?
– Valóban sokat szerepelek a médiában, de ez nem azt jelenti, hogy ennyivel több lenne a probléma. Ez azért van, mert tavaly Magyarországon járt az Európai Unió bizottságának egy szakértői küldöttsége. Megvizsgálták, megfelelő-e az adatvédelem törvényi szabályozottsága, valamint az ellenőrző hatóság részéről az adatvédelmi biztos felkészült-e arra, hogy befogadja az Európai Unió adatvédelmi joganyagát. Azt állapították meg, hogy igen, de javasolták: legyen nagyobb, intenzívebb jogpropaganda-tevékenység az adatvédelem kultúrájának terjesztésére. Ezért szerepelek többet a nyilvánosság előtt. Valószínűleg emiatt is nőtt meg a hozzám érkezett beadványok száma.
– Érez-e politikai nyomást amiatt, hogy ennyiszer megszólal, kifogást emel?
– Nem. Annak nagyon örülök, hogy az elmúlt évi parlamenti beszámolóm alkotmányügyi bizottság előtti megvitatásakor mind a kormányoldal, mind az ellenzék teljes támogatottságáról biztosított, és javasolták: ugyanezzel a határozottsággal folytassam ombudsmani tevékenységemet. 1995 óta az adatvédelmi biztos hivatalában ugyanazok a szakértők dolgoznak, és éppen ezért semmiféle politikai részrehajlással nem lehet bennünket vádolni.
– Eddig az ombudsman csak állásfoglalásokat tett közzé, aminek igazából nem volt jogkövetkezménye.
– Jogkövetkezménye volt, csak nem volt kötelező a döntés végrehajtása.
– Bővül az adatvédelmi biztos hatásköre?
– Igen, az adatvédelmi törvény tervezett módosítása szerint a jogszabály megfogalmazza, hogy ezeket az állásfoglalásokat kötelező lesz végrehajtani, illetve ha valaki vitatja az ombudsman állásfoglalását, akkor bírósághoz fordulhat. A tervek szerint 2004. január elsejétől, de legkésőbb az EU-hoz való csatlakozásunk pillanatától a jogharmonizáció miatt mindenképpen hatályba lép az új adatvédelmi törvény.