ÁSZ: pazarló MTV-gazdálkodás

Az MTV Rt. hat év alatt százkilencvenmilliárd forint közpénzt költött el – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. A számvevőszék felkéri az Országgyűlést, hogy tulajdonosként vessen véget az MTV pénzpazarlásának és törvényileg szabályozza újra a közszolgálati médium működését.

Munkatársainktól
2003. 06. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Televízió Rt. 1997 óta annyi közpénzt használt fel, amiből az új 4-es metróvonal, tíz Budapest Aréna, tizenöt Nemzeti Színház is felépíthető lett volna, és több adóforintjába került eddig a költségvetésnek, mint a felsőoktatás éves büdzséje vagy a Postabank konszolidációjára költött összes összeg – érzékeltette tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az MTV-ről készített jelentésük lényegét. A dolgozat rögzíti: öt év alatt százkilencvenmilliárd közpénzt emésztett fel az MTV.
Kovács szerint a jelenlegi formájában nem működhet tovább az intézmény; az ÁSZ az Országgyűlés plenáris üléséhez fordul a köztévé újraszabályozását kérve. Mint mondta, az MTV tulajdonosi jogait gyakorló T. Ház évről évre a médiatörvény paragrafusai miatt kényszerpályán mozogva milliárdokat fordít az intézményre. A szabályozás szerint ugyanis az nem mehet tönkre és nem is szanálható.
Az rt. 2002 végére elvesztette indulóvagyonának kilencven százalékát, s a tavalyi évet 11,8 milliárdos mérleg szerinti veszteséggel zárta – hangsúlyozta Bihary Zsigmond főigazgató. Bihary szerint a tőkejuttatásokon túl átfogó finanszírozási programra van szükség.
Az ÁSZ-jelentés tartalmazza: a tévé 1997-től az elbocsátottak végkielégítésére fordított több mint kétmilliárd forintból mintegy háromszázmillió forintot fizetett ki olyan személyeknek, akiket annak ellenére foglalkoztatott, hogy erre ötéves moratórium volt érvényben. Az intézmény a támogatásként kapott összeg csak egy részét használta fel végkielégítésre, a céltámogatásból megmaradt összeget nem fizette vissza, hanem másra költötte. A számvevőszék ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett az ORFK-n.
1997 óta Peták István, Horváth Lóránt, Szabó László Zsolt és Mendreczky Károly vezette a köztelevíziót. A frissen megválasztott MTV-elnök, Ragáts Imre 1997-ben, Peták elnökségétől 2002 júliusáig – kisebb megszakítással – gazdasági főigazgatóként dolgozott.
*
Teljes mértékben egyetért a médiatörvény átalakítása és a kiegyensúlyozott finanszírozás megteremtésének szükségességével a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Czeglédi László úgy fogalmazott: az ÁSZ-jelentés tiszta képet ad, kiindulópont, végre tudjuk, milyen irányba kell mennünk.
***
Tirts nemmel szavaz.
Azt javaslom majd a négy parlamenti frakciónak és az Országgyűlés elnökének, hogy függesszék fel az április végén megválasztott három közmédium kuratóriumának tevékenységét – mondta Tirts Tamás (Fidesz). Hozzáfűzte: meg kell ismételni a kuratóriumi sorsolásokat, mert az ORTT vallási és emberi jogi alapon diszkriminált szervezeteket. A politikus ezért minden, a médiahatóságot érintő pénzügyi javaslatra nemmel szavaz. Tirts kezdeményezi, hogy a helyzet rendezéséig egyetlen fillér állami forrást se juttassanak a három közszolgálati médiumnak, mert a döntéshozó szerveinek törvénytelen felállítása miatt jogsértők e grémiumok határozatai.
***
Féltett rádiósok.
Hat-nyolcszázmillió forinttal nő a Magyar Rádió járulékfizetési kötelezettsége, mivel a munka törvénykönyve júliusi változása miatt meg kell szüntetni a minimálbéren és a vállalkozói formában történő foglalkoztatás egyidejű alkalmazását – mondta el Pettkó András MDF-es politikus. Hozzáfűzte: az intézmény költségvetésének ez az összeg a hat-hét százaléka, amit semmiképpen nem tud kigazdálkodni. A megoldás szerinte az, hogy az állam odaadja ezt a pénzt a rádiónak, amely végül visszafolyna a költségvetésbe tb-járulék és személyi jövedelemadó formájában. Burány Sándor munkaügyi miniszter Győri Lászlónak, a Független Rádiós Szakszervezet elnökének írt levelében úgy fogalmazott: a kidolgozás alatt álló önfoglalkoztatási viszony kezeli majd a munka- és a szerződéses viszonyt, így az ellenőröknek nem lesz jogalapjuk az átminősítésekre. (T. G.)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.