Hiányzik az időskor sajátosságait jól ismerő orvos és ápoló, valamint kevés a speciális kórházi osztály is – érvelt Gabányi József, a fővárosi Rókus Kórház geriátere (az idősek ellátásával foglalkozó szakorvosa) azzal kapcsolatban, hogy miért nehéz az említett korosztálynak a megfelelő ellátást biztosítani. Az Egészségfejlesztési Kutatóintézet tanulmánya bizonyítja, hogy ötven százalékukat nem a megfelelő kórházi osztályon vagy nem a megfelelő módon kezelik – tette hozzá. Példaként említette, hogy a 80 év felettieknél az infarktus leggyakoribb jele nem a mellkasi fájdalom – mint a fiatalabbaknál –, hanem a zavartság. Ezt gyakran nem ismerik fel az orvosok, és a pszichiátrián kezelik a beteget – állítja. Iván László, a SOTE geriáterprofesszora szerint biztosítani kellene, hogy minden rendelőintézetben legyen geriáter szakember, a fekvőbeteg-intézményekben pedig olyan, néhány fős szakmai csapat, amelynek tagjai kifejezetten az idősek ellátásával foglalkoznak a maguk területén.
*
A speciális kórházi osztályok kialakítása is halaszthatatlan – tette hozzá Iván László.
Egy modellkísérlet keretében a MÁV Kórházban, illetve a Rókus Kórházban is speciális, az idősek ellátását szolgáló átszervezés várható az egészségügyi tárca támogatásával – mondta Hegyesiné Orsós Éva, a szaktárca helyettes államtitkára. Az utóbbi intézménynél – az igényeknek megfelelően – a gyermekosztály helyén alakítanak ki geriátriát.
Az ország mai területén 1880-ban a 60. életévüket betöltött lakosok (őket tekintjük időseknek) aránya 7 százalék, 1920-ban 9, 1960-ban 14, 2001-ben pedig 21 százalék volt. A folyamat gyorsulását jelzi, hogy 1880 és 1920 között még csak 2, míg 1960-tól 2001-ig már 7 százalékponttal emelkedett ez az arány.
Jelenleg a 60 évnél idősebbek aránya Magyarországon 20,4 százalék, a 20 év alattiaké pedig 23,1 százalék. A prognózisok szerint az idősek aránya 2008 folyamán eléri a fiatalokét. Két évtizede még 100 fiatalra 61 idős ember jutott, míg 2001-ben már 88.
A demográfiai öregedés természetesen nemcsak Magyarország népességét érinti, hanem ma már szinte minden országban megfigyelhető. Leginkább a fejlett országok népessége idős. Az ENSZ adatai szerint 2000-ben Olaszország, Görögország, Németország, Svédország és Belgium állt az első öt helyen az „öregedési toplistán”. Magyarország a 20. volt ebben a rangsorban. Az idősödés annak következménye, hogy növekszik az élettartam, miközben kevesebb gyermek születik, ám az elvándorlás is jelentősen befolyásolja a folyamatot. Az öregedés területi különbségei jelentősek. Közép-Magyarországon az idősek száma már meghaladta a fiatalokét, ugyanakkor az Észak-Alföldön még mindig csak 72 hatvan év feletti lakos jut száz 20 évnél fiatalabbra. Érdekes, hogy nem feltétlenül a gazdaságilag legfejlettebb megyékben – hanem Budapest mellett Békés, Csongrád, Heves, Nógrád és Zala megyében is – magas az öregek aránya. Ezek a megyék átlagos gyermekszámúak és az ott lakók várható élettartama sem kiemelkedően magas. Átlag feletti öregedésük valószínűleg a jelentős elvándorlással magyarázható.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
