Képlékenyek az elképzelések

Már csak néhány nap van hátra a beígért lakás- és építésügyi hivatal felállításáig, ám még ma sem tudni, hogy a hivatal milyen feladatot fog ellátni, s a költségvetési szervek támogatáscsökkentése idején milyen forrás áll majd rendelkezésre működéséhez. Kérdéseinkre a belügyi tárcánál nem kívántak nyilatkozni, annyit közöltek: az elképzelések még képlékenyek.

Civil szervezetek évek óta hangoztatják, hogy az otthonteremtési feladatok meghatározása, tervezése, valamint a pénzek célirányos és hatékony elköltése végett szükség lenne egy építésüggyel, lakáspolitikával foglalkozó minisztériumot vagy hivatalt létrehozni úgy, ahogy az Európában sok helyütt bevett gyakorlat. Ez egyébként a szocialisták a választási ígéretében is szerepelt. A területet átfogó szerv hiánya sok esetben gondot okoz a területen tevékenykedő szakembereknek, civil szervezeteknek.
A helyzetet érzékeltetve Földi Tamás, a Társaság a Lakásépítésért civil szervezet korábbi elnöke lapunknak még decemberben úgy fogalmazott: probléma számukra, hogy miközben Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízottal folytatnak tárgyalásokat, jól tudják, a feladatok koordinálása több kézben van. Egyes szakértők szerint a problémák forrása, hogy az Orbán-kormány által döntően a gazdasági tárcához rendelt teendőket a Medgyessy-kabinet szétosztotta más minisztériumok között.
A közelmúltban Lamperth Mónika belügyminiszter bejelentette, hogy július elsejével lakás- és építésügyi hivatal alakul a Belügyminisztériumon belül, élén helyettes államtitkárral. Kérdés azonban, hogy a hivatal milyen jogkörrel fog rendelkezni, s a többi minisztérium hatáskörét is megkapja, vagy csak koordinátori szerepet láthat el. Az is kérdéses, mekkora költségvetéssel dolgozhat, s mekkora apparátussal. Mindenesetre létrehozása éppen akkor történik, amikor a költségvetési szervek támogatásának csökkentéséről döntött a kormány. Ez viszont szakértők szerint nem túl biztató előjel.
A jövőt illetően még az is válaszra vár, mekkora „szeletet” kap a jövőben az otthonteremtés, s folytatódnak-e a közelmúlt megszorító intézkedései. Pedig a lakásépítés az államnak is jó üzlet lehetne: tízezer lakás megépítése 117 milliárd forint GDP-növekményt eredményez, s ötvenezer új munkahelyet teremt. A nem kalákában épített lakások esetén nő a tb-járulék-befizetés, a segélyek helyett pedig munkabéreket fizetnek ki, valamint nő a cégek által befizetett nyereség- és iparűzési adó is. Civil szervezetek szerint azonban szükség lenne az állam által lakástámogatásra fordított összeg megduplázására, s így e feladatra a költségvetésből évente legalább 280–300 milliárd forintot kellene költeni. Európában a GDP 1,5 százalékát fordítják e célra, míg hazánkban csupán 0,8 százalékát.
Csiha Judit, a lakáspolitikai szakkollégium elnöke kérdéseinkre nem kívánt válaszolni. A belügyi tárca sajtóosztályán keresztül annyit üzent: a hivatal felállítása körüli elképzelések még képlékenyek, ezért nem tud információt adni számunkra. Terveik szerint a közeljövőben sajtótájékoztatón ismertetik elképzeléseiket. Információnk szerint a helyettes államtitkári posztra többen esélyesek: Csiha Judit mellett Csabai Lászlóné is. A jelenlegi kormánymegbízott kinevezését azonban kétségessé teszi, hogy egyben Nyíregyháza polgármestere is, s a feladatokat nehéz lenne összeegyeztetnie. Úgy tudjuk, esélyes még Fritz Péter, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakmai főtanácsadója és Leitner József, a MeH nemzeti lakásprogram-iroda vezetője is.
***
Újabb változások.
A közelmúltban lépett életbe a lakáscélú állami támogatásról szóló új kormányrendelet. Szakértők szerint ezzel még nem ért véget a támogatási rendszer átalakítása. Úgy tudjuk, ősszel döntés születik a lakástörlesztések után járó adókedvezmény megváltoztatásáról (jelenleg maximum évi 240 ezer forint, a befizetett összeg negyven százaléka írható le). Az egyik elképzelés a visszaigényelhetőség mértékét a jövedelmi viszonyokhoz igazítaná, egy másik a felére csökkentené, míg a legradikálisabb megszüntetné a visszaigényelhetőséget.

***
Még az is válaszra vár, mekkora „szeletet” kap a jövőben az otthonteremtés, s folytatódnak-e a közelmúlt megszorítási intézkedései. Pedig a lakásépítés az államnak is jó üzlet lehetne: tízezer lakás megépítése 117 milliárd forint GDP-növekményt eredményez