Külföldön is befektethetnek a biztosítók

A biztosítási törvény módosítása a magyar államháztartás számára évente 100–200 milliárd forintos többletveszteséget jelent – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. A veszteség abból adódik, hogy a társaságok az uniós csatlakozás után bármely tagállamban befektethetik tartalékaikat, csökkentve ezzel a költségvetés finanszírozási lehetőségeit.

Bár a most elfogadott biztosítási törvény megfelel az Európai Unió előírásainak, tovább szűkíti az államháztartási hiány finanszírozásának eddigi forrásait: eddig ugyanis a biztosítási tartalékokat magyar eszközök – főként állampapírok – vásárlására kellett fordítani, nem lehetett külföldön befektetni. Az uniós csatlakozást követően viszont ezt már bármelyik tagországban megtehetik a társaságok.
Az elmúlt években a biztosítási szektor fejlődése látványosan megmutatkozott a biztosítók tőkepiacon betöltött szerepének növekedésében: míg a biztosítástechnikai tartalékok összege 1996 végén 188,6 milliárd forint volt, addig 2001 végére már 673 milliárd forintra növekedett. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ez az összeg idén már megközelítheti az 1000 milliárd forintot is: viszont az eddigi, kedvező feltételekkel – és rövid időn belül – nem vehető figyelembe az államháztartás hiányának finanszírozására. Szakértőink szerint a magyar államháztartás számára évente 100–200 milliárd forintos többletveszteséget jelent a csatlakozás után életbe lépő módosítás, mert legalább ilyen összeggel nő az államháztartás finanszírozásának többletköltsége.
A távirati iroda által kiadott ismertető szerint a hétfőn elfogadott új biztosítási törvény az európai uniós csatlakozás időpontjában, jövő év május elsején lép életbe, és a jogharmonizáció jegyében több ponton is megváltoztatja a hatályos szabályozást. A hazánkban működő cégek a biztosítási tartalékokat most csak Magyarországon fektethetik be, ám az uniós csatlakozást követően ezt már bármelyik tagországban megtehetik. Ezzel párhuzamosan bővül azoknak az eszközöknek a köre is, amelyekbe a pénz elhelyezhető, ám az új törvény meghatározza a kockázatosabb, illetve a nehezebben készpénzzé tehető befektetésfajták maximálisan megengedett arányát is. Az egységes felügyeleti engedély elve alapján a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a magyar hatóság engedélye nélkül fióktelepe útján is működhet az EU-ban, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében is értékesíthet biztosítást. Alapvetően megváltoznak a felügyeleti rendszer szabályai: az egységes uniós belső piacon az egységes engedély elve érvényesül, azaz a tagállamok bármelyikében kiadott biztosítási tevékenységi engedély az egész közösség területére érvényes. A biztosítók tevékenységét a székhely szerinti tagállam felügyelete ellenőrzi.