Strasbourg óvatos

Tartalmi kérdésekben nem marasztalja el Magyarországot az emberi jogi és jogi bizottságnak az a jelentése, amelyet ma határozattervezetként terjesztenek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé – közölte újságírókkal Tabajdi Csaba, az ET ülésszakán részt vevő magyar képviselőcsoport vezetője a bizottság kedd délutáni ülését követően.

A tervezet jelenlegi formájában elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatását. A magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tervezetben a közgyűlés hangsúlyozni kívánja, hogy az anyaállamoknak a segítség nyújtásánál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az állam is, amelyhez a kisebbségek tartoznak.
Az ET emberi jogi és jogi bizottsága, valamint a politikai kérdések bizottsága határozattervezetet terjeszt a közgyűlés elé, amelyben a 2001. június 19-én elfogadott törvény módosítását javasolja a magyar kormánynak és parlamentnek. Kedd reggel az ET titkársága, bár a testületnek tudomása volt a hétfői budapesti parlamenti döntésről, nem tervezett változtatást a szerdai napirendben. A politikai kérdések bizottsága teljes mértékben osztja a jogi kérdések bizottsága által már – több módosítás után – elfogadott határozattervezetben foglaltakat.
Az ET bizottsága megérti és alapelvként támogatja az anyaállamok lakosságának azt az óhaját, hogy segítsenek a más országokban élő kisebbségeik társadalmi-gazdasági helyzetén és erősítsék kulturális és nyelvi önazonosságukat. Mivel több ET-tagországban van már vagy jelenleg készül a más ország állampolgáraiként élő kisebbségek számára valamilyen szempontból kedvezményeket biztosító jogszabály, a tervezet üdvözli, hogy az ET közös alapelveket fektet le a hasonló jogszabályok számára, s ehhez megfelelőnek találja a velencei bizottság alapelveit. A tervezet hangsúlyozza, a kisebbségek sorsáért minden esetben alapvetően azt az országot terheli a felelősség, amelynek az illető kisebbség tagjai állampolgárai. Felhívja a figyelmet, hogy az anyaország a kisebbség támogatásakor tartson egyensúlyt a kisebbség önazonosságának védelme és annak az országnak a szuverenitása között, amelynek az illető kisebbség tagjai az állampolgárai. Semmilyen körülmények között nem gyengítheti e kisebbségnek az államával való kapcsolatait, még kevésbé támogathat szeparatista érzéseket.
A tervezet rámutat: több európai országban bírálták a magyar törvényt mint egyoldalú kezdeményezést. Figyelmeztet, hogy a „nemzet” fogalma, ahogy a törvényben szerepel, úgy értelmezhető (bár maga a tervezet is elismeri, ez téves értelmezés), mint az anyaállam és a kisebbségi terület közötti országhatár el nem ismerése. Rámutat, hogy az ET több tagállamában igen könnyen más politikai célok eszközévé válhat a kisebbségi kérdések kezelése, s ezért az rendkívüli óvatosságot igényel. Emlékeztet, mind ez idáig nincs Európában a nemzetnek általánosan elfogadott jogi definíciója.
Eközben a törvény módosítását az újvidéki Magyar Szó úgy kommentálja, hogy „a kedvezménytörvény most már azokat is megcáfolja és megszégyeníti, akiknek nem a kedvezmények miatt, hanem a nemzeti kötődés és az együvé tartozás miatt volt fontos a jogszabály”. Akiket szorult helyzete miatt leginkább érint a törvény, azok szinte nem emelnek kifogást (Szerbia és Ukrajna), lázonganak viszont Szlovákiában és Romániában. A kedvezménytörvény azért félrevezető, mert nem kulturális, hanem politikai célokat követ – jegyzi meg a jogszabály módosítását kommentálva a Pozsonyban megjelenő Pravda.
***
Schuster kifogása.
Jó szomszédok között tárgyalásos úton szokás megoldani a kérdéseket, s nem egyoldalú döntéssel – válaszolta Rudolf Schuster Eörsi Mátyásnak a szlovák álláspontot firtató kérdésére az ET parlamenti közgyűlésében. A szlovák köztársasági elnök sajnálatának adott hangot a nézetkülönbség miatt, de kifogásolta a magyar törvény létrejöttének körülményeit. (MTI)