Kulcsár Attila, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatója ma hivatalosan nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e kiadatási kérelmének gyorsított alkalmazásához. A bank brókercégének sikkasztással vádolt vezető munkatársa korábban a sajtónak és az osztrák hatóságoknak azt mondta: szeretne mielőbb hazajönni – csütörtökön a bécsi tartományi bűnügyi bíróság szóvivője nyilvánosságra hozta, hogy Kulcsár mégsem járul hozzá Bárándy Péter igazságügy-miniszter kéréséhez. A szóvivő bejelentette: mivel a gyanúsított nyilatkozatával magyar védője nem értett egyet és visszavonta azt, Kulcsár szóbeli döntése érvénytelen.
A bróker osztrák ügyvédje egy napilapnak kijelentette: csak az eljárás helyi, formai részét intézi, a védelmi stratégiát tejes egészében Kulcsár és ügyvédje, Bánáti János határozzák meg. Az ügyvéd lapunknak elmondta: lapinformációkkal ellentétben fel sem merült, hogy jelen lesz a mai eseményen, mert az osztrák törvények szerint csak kollégájának van érdemi szerepe, és teljesértékűen képviseli közös védencüket.
*
Kulcsár korábbi kijelentésével kapcsolatban leszögezte: ügyfelét erről a kérdésről csak azt követően lehet megkérdezni, ha a bíróság illetékesei kézhez kapták a magyar minisztérium megkeresését. Késő délután tájékoztatnak a hivatalos döntésről, csak ezután kívánok ebben az ügyben nyilatkozni – tette hozzá Bánáti.
A szocialisták az elkövetkező napokban nagyobb nyomatékkal készülnek firtatni, hogy hányszor, mennyit és konkrétan miről beszélt Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a brókerbotrány Bécsben őrizetbe vett első számú gyanúsítottjával, Kulcsár Attilával – értesült a Vasárnapi Hírek. Az ellenzéki politikus kétszer találkozott a botrány kirobbanása előtt a pénzügyi tanácsadóval, aki politikai védelmet kért – hiába – a Fidesztől. Ezeken a beszélgetéseken Kulcsár beszámolt arról is, hogy a pénzügyi szabálytalanságok szálai egészen a legfelsőbb kormánykörökig is elérhetnek, megemlítette Medgyessy Péter miniszterelnök, László Csaba pénzügyminiszter és Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnökének nevét is.
Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár több médiumnak is hangsúlyozta, hogy egyszer volt alkalma tizenöt percen keresztül konzultálni Kulcsárral, akivel egy közvetítő útján találkozott, de semmi konkrétumot nem sikerült megtudnia. Azt viszont elmondta az államtitkár, hogy a „közvetítő köreiből említették, hogy a bróker felkereste Áder Jánost, és tárgyalt vele.”
Kulcsár korábban azt nyilatkozta, hogy elutazása előtt személyesen beszélt Tóthtal, kijelentette: „én mondtam el neki az ügyről azokat a részleteket, amelyeket ő aztán a nyilvánosság elé tárt a Nemzetbiztonsági Hivatal »nyomozása« alapján.”
Az Inter-Európa Bank elhatárolódik azoktól a híresztelésektől, amelyek a pénzintézetet ezen feltételezett visszaélésekkel bármilyen összefüggésbe hozzák – áll a bank sajtóközleményében. A 2001 szeptemberi terrorcselekmények után Magyarországon is tovább szigorodtak a pénzmosási jogszabályok, ennek megfelelően a bank csak az elmúlt fél évben – törvényi kötelezettségének eleget téve – több száz esetben tett bejelentést pénzmosás- gyanús tranzakcióról a megfelelő rendőri szervek felé – érvel az Inter-Európa. Szombati számunkban beszámoltunk róla, hogy információink szerint a K&H Equitiestől indult el az a négy-hatmilliárd forint, amely a Montrade Ltd.-n keresztül egy kereskedelmi bank fiókjába került, s innen vették fel ez idáig ismeretlen, de külföldi magánszemélyek a pénzt. Úgy tudjuk, hogy az Inter-Európa Bank egyik fiókjáról van szó. Mindenesetre az Inter-Európa Bank fenntartja magának a jogot, hogy megfelelő lépéseket tegyen a jó hírnevét érintő – szerintük – megalapozatlan híresztelések ellen.
A K&H Equities ügyfeleinek jogos követeléseit minden esetben kielégítik, a bankcsoport tulajdonosai: a KBC Bank és az ABN Amro Bank biztosítják, hogy a bank és a brókercég ezen kötelezettségeknek minden körülmények között megfeleljen. A bankcsoportot a tulajdonosi háttér mellett nemzetközi biztosítások is védik.
A hírek szerint a legnagyobb kár a Bertonút Szolgáltató és Építő
Rt.-t érte, a cégnél elismerték, hogy több milliárd forint hiányzik számlájukról. Az ügy másik nagy áldozata Kőbánya önkormányzata lehet, a főváros X. kerülete 2,7 milliárd forintot is bukhat. Egy magánszemély is előállt követelésével, neki 500 millió forintja hiányzik. Rendőrségi információk szerint mintegy 60-70 ügyfelet érinthet a csalássorozat, a kárérték több mint tízmilliárd forint is lehet.
Úgy tudjuk, hogy Kulcsár ügyfelei között megtalálhatjuk: Pintér Dezsőt, a tv2, Dunai Györgyöt, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. vezetőjét, Forró Tamásnak, a Nap-kelte riporterének cégét, Endrényi Évát, Kovács László MSZP-elnök közeli ismerősét, György Gábort, a Sláger Rádió vezérigazgatóját, Börcsök Dezsőt, a Népszava jelenlegi tulajdonosát, Bleuer Istvánt, a kormánylap volt tulajdonosát, Alexandru Mudurát, a kormányfő barátját és vadásztársát, Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi humánpolitikai helyettes államtitkárát, Karl Imre egykori MSZP-s országgyűlési képviselőt, a Gyurcsány Ferenc sportminiszter cégét, az Altus Befektetési Rt.-t, Boldvai László volt MSZP-pártpénztárnok feleségét is.
Április 23. Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban.
Május 8. A PSZÁF helyszíni vizsgálata a K&H Banknál, a K&H Equities-nél a Pannonplast Rt., Kulcsár Attila tanúmeghallgatása a szervezetnél. Viszszadátumozták márciusra azt a szerződést, amelyet az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. kötött az Autó-Danubia Kft.-vel állampapírok adásvételére. Az ebből származó pénzből szerezte meg a Britton-csoport a Pannonplast irányítását.
Június 11–13. Kulcsár Attila újbóli tanúmeghallgatása és a Britton képviselőinek (Mészáros János és Kerék Csaba) ügyfélmeghallgatása a PSZÁF-nál.
Június 16. Brutális támadás a PSZÁF elnöke ellen. Szász Károly nyilatkozatában egy másnap megjelenő határozattal hozta összefüggésbe megveretését. A felügyelet tájékoztatja Medgyessy Péter miniszterelnököt és László Csaba pénzügyminisztert a Pannonplast-vizsgálat során feltárt állami társaság érintettségéről. PSZÁF-bejelentés Polt Péter legfőbb ügyésznek, Salgó László országos rendőrfőkapitánynak, Tóth András politikai államtitkárnak a Pannonplast-ügy hátterében álló gyanús folyamatokról.
Június 16–17. A BRFK életvédelmi ösztálya tanúkihallgatásokat tart, amelynek keretében a Pannonplast-ügy vizsgálati anyagait a PSZÁF átadja.
Június 17. Megjelenik a PSZÁF határozata: a Pevdi Kft.-t és a Britton Kft.-t elmarasztalják a Pannonplast Rt.-ben történt szabálytalan befolyásszerzés miatt. A határozatban utalások vannak egy költségvetési forrásokból gazdálkodó gazdasági társaságra, amely részben finanszírozta a tranzakciókat. A dokumentumban megnevezik a K&H Bank Rt.-t és a K&H Equities
Rt.-t, amelyek az ügylet pénzügyi koordinálásában és szervezésében fontos szerepet vállaltak.
Június 18. Bitvai Miklós, az ÁAK Rt. vezérigazgatója cáfolja, hogy cége részt vett volna a Pannonplast-ügylet finanszírozásában. Gál J. Zoltán kormányszóvivő azt állítja, hogy a Pannonplast-ügynek nincs állami szereplője, mindössze magáncégek vitájáról van szó.
Június 18. A PSZÁF tulajdonosi belső vizsgálat lebonyolítását is kezdeményezi a K&H Banknál a pénzmosási visszaélésekkel kapcsolatban.
Június 19. A BRFK életvédelmi osztálya újabb tanúkihallgatás során ismételt tájékoztatást kap, többek között Kulcsár Attilával összefüggő gyanúkról is.
Június 23. A PSZÁF elindítja célvizsgálatát a K&H Equities-nél, a K&H Banknál és a K&H Értékpapír Alapkezelő Rt.-nél.
Június 24. Molnár Csaba, az ORFK pénzmosáselleni osztályvezetője – a június 16-i felügyeleti bejelentést követő – adatgyűjtése a PSZÁF-nál a feljelentéskiegészítés körében.
Június 25–26. Molnár Csaba ismételt adatgyűjtést végzett a PSZÁF-nál.
Június 27. Csillag István gazdasági miniszter azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntette Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. elnökének munkaviszonyát, mert nem a tőle elvárható gondossággal bánt a rá bízott cég pénzével. A döntésről tájékoztató minisztériumi közlemény megállapítja: a K&H Equities megbízója tájékoztatása és engedélye nélkül saját céljaira használta az ÁAK pénzét. A titkosszolgálat vizsgálatba kezd.
Július 4. Kiderül, hogy mind a Pannonplast-részvénycsomagot összegyűjtő befektetők, mind a papírokat megvásárló kft.-k, mind az ügyletet közvetetten finanszírozó ÁAK kapcsolatba hozható Kulcsár Attilával. A K&H Bank elismeri: belső vizsgálata súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégnél.
Július 4. A K&H Equities-nél történő felügyeleti célvizsgálat átfogóvá történő kiterjesztése. A K&H Bank szerint a brókercégnél feltárt szabálytalanságok egyetlen alkalmazotthoz, Kulcsár Attilához köthetők.
Július 7. A Nemzetbiztonsági Hivatal feljelenti Kulcsár Attilát az Országos Rendőr-főkapitányságon, az ORFK több száz milliós sikkasztás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a K&H Equitiesnél. Az ORFK megküldi a június 30-i keltezésű határozatát, amelyben alapos gyanú hiányára hivatkozva megtagadja a június 16-i felügyeleti bejelentés kapcsán a nyomozást.
Július 8. Kulcsár Attila ügyvédje, Bánáti János kijelenti: védence elismeri, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően bánt a rá bízott pénzzel.
Július 9. Kulcsár Attila elmondja: nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy egy személyben ő a felelős a sikkasztásért, így ezt a nyilatkozatát visszavonja. A bróker szerint az ügyben több banki vezető is érintett.
Július 10. Beadja lemondását Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója és a belső ellenőrzésért felelős vezérigazgató-helyettes: Ludo Jacobs.
Július 12. Kiderült: egy visszadátumozott szerződéssel igazolta júniusban az Állami Autópálya Kelező Rt. a sajtó nyilvánossága előtt, hogy nem érintett a Pannonplast-részvények felvásárlásában.
Július 15. Vizsgálatot indít az ÁAK gazdálkodása kapcsán az Állami Számvevőszék. Kálmán Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója kijelenti: a brókercég ellenőrzési rendszerét szinte lehetetlen egyedül kijátszani, ahhoz minden szakterületet valamilyen módon be kell vonni.
Július 15. Az ÁAK megtámadja a PSZÁF Pannonplast-ügyben hozott határozatát, amely a sztrádacég érintettségére utal. Az ÁAK 13 milliárdjának Nemzeti Autópályától való eredetéről szóló hírek jelennek meg a sajtóban, mellékszálként említhető László Csaba K&H-s hitele, amit a bank a földhivatalnak szóló bejegyzési kérelménél véletlenül egy nullával megtoldott.
Július 17. Nem jelent meg Kulcsár Attila, a K&H Equities-ügy egyetlen gyanúsítottja a rendőrségi meghallgatáson, pár órával később osztrák nyomozók az ORFK munkatársaival együttműködve Bécsben elfogják a brókert.
Július 21. A PSZÁF feljelentést tesz okirat-hamisítás tárgyban az ORFK-nak és a Fővárosi Főügyészségnek.
Július 23. A Britton Kft., a Pevdi Kft. és a Kartonpack Rt. bíróságon támadta meg a PSZÁF Pannonplast-határozatát. A Budapesti Katonai Ügyészség hivatali bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg Bácskai Jánost, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját. Az eljárás összefüggésben lehet a K&H-botránnyal.
Július 25. Kulcsár Attila a héten adott nyilatkozataival ellentétben mégsem járul hozzá gyorsított kiadatásához. A hozzájárulás hiányában a kiadatási procedúra hónapokat vehet igénybe.
Keresztrejtvény
Napi sudoku
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!