Kedvezőtlen gazdasági kilátások

Továbbra is kedvezőtlenek a magyar gazdaság növekedési kilátásai, az első fél évben tovább romlottak az egyensúlymutatók. A jövő évi költségvetési tervek mind rövid, mind középtávon jelentősen befolyásolják a fejlődési lehetőségeket. Prioritást kell élveznie a gazdaságpolitika hitelességnövelésének és a versenyképesség javításának – állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet lapunkhoz eljuttatott jelentése.
Az összeállítás szerint a GDP növekedési üteme a tavalyi 3,3 százalék után idén azonos, 3,3-3,4 százalék körüli lesz. A Magyar Távirati Iroda közlése szerint a Pénzügykutató 3,6, a Kopint-Datorg 3,2, míg a GKI 3,6 százalékra teszi ezt a mutatót. Jövőre az Ecostat és a Pénzügykutató is négyszázalékos, a Kopint-Datorg pedig 3,5 százalékos bővüléssel kalkulál. Az Ecostat jelentése szerint nem mutatja a stabil növekedés jeleit az ipari és építőipari termelés, s gyengélkedik a kiskereskedelmi forgalom.
Az államháztartás hiánya júniusra elérte az éves előirányzat 72 százalékát, a deficit meghaladta a hatszázmilliárd forintot. Az év végéig már elérheti a GDP 5,2 százalékát. Nem elég a jövő évi költségvetésre koncentrálni, az idei hiányt is közelíteni kellene a tervezetthez – mutat rá a jelentés. A külső egyensúly romlása májusig meghaladta a várakozásokat. Az import növekedési üteme meghaladta az exportét. A folyó fizetési mérleg hiánya május végére 1,7 milliárd eurót ért el, s az év végére 3,8 milliárddal lehet számolni – áll a jelentésben.
Hazánkban új stratégiát kell kidolgozni a közvetlen tőkebefektetések növelésére, mert a szomszédos országoknál nagy privatizációs programokat indítottak a közelmúltban. Az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai lépései nyomán a külföldiek érdeklődése az állampapírpiacon is csökkent, ami a hozamemelkedés nyomán növelte az államháztartás kamatkiadásait – mutatnak rá a kutatók.
A fogyasztói árak júniusban 4,3 százalékkal emelkedtek az előző év hatodik havához képest. Az év végéig a termékek és szolgáltatások további drágulása várható, melynek meghatározó elemei az élelmiszerárak növekedése, az energia és néhány hatósági körbe tartozó termék és szolgáltatás árának emelése, valamint a forint gyengülése az euróval szemben. A jövő évtől az áfa átalakítása emelheti az árakat. Az idén az infláció 4,8-5 százalék közötti, bár decemberben akár 5,5-5,8 százalék lehet. Jövő évre átlagosan 4,5 százalékkal számol az Ecostat. A Pénzügykutató ez évre 5,3, a GKI ötszázalékos pénzromlással számol, míg a Kopint-Datorg 4,6-et jósol, míg ez utóbbi jövő évi prognózisa 4,1 százalék.