Változásokat ígért a hallásfogyatékkal élőknek Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter. Amúgy ez a dolga. Azt szeretné a miniszter asszony, ha a tárcavezetők ezentúl jeltolmáccsal dolgoznának. Na most ez nem lesz egyszerű, kezit csókolom. A szándék alapvetően szép, az indulat benne lapul – csak hát a kivitelezés. Ott jönnek mindig elő a bibircsókok. A mondatközi sunyi zárójelek. Halkan kérdem, de remélem mindenki érti: Aztán miért kellene a tárcavezetőknek ezentúl jeltolmács? Javaslom inkább, hogy tárcavezetőék ezentúl jeltolmács nélkül, egyenesen, kereken, artikuláltan, a pacekba belemondva tolmácsolják, milyen terveik vannak ezzel a megtiport, porba sújtott nemzettel. Egyáltalán vannak-e terveik velünk.
Mi, halló emberek is kérünk normális és elfogadható magyarázatot az országot érintő megrázó eseményekre, amelyekre persze nem Lévai Katalinnak kellene válaszolnia, hanem jó Medgyessy Péternek, egyem a szívét az éppen esedékes üdülőhelyén. (Megnézném egyébként azt a jeltolmácsot, aki kormányfőnk sete-suta mondatait el tudja mutogatni!)
Szerintem nem jeltolmáccsal kellene itt operálnia a szocialista kormányzatnak, hanem jó hangosan kiordibálnia: ezt bizony elszabtuk, kedves állampolgárok, de azért a következő ciklusban is tessenek ránk szavazni, mi itt vagyunk a Köztársaság téren, irányítószámunk a régi (sőt mi is a régiek vagyunk).
Jeltolmács az kell. Meg hallókészülék is. Messzelátó.
Aki beveszi még ezt a karonülő, rövidlátó szöveget, az tényleg vegye fel a kapcsolatot a jeltolmáccsal, különben hoppon marad.
Kedves Katalin miniszter asszony! Hasson már oda, hogy elvarázsolt főnöke szálljon le a földre. Idehaza. Ferihegyre, Taszárra. Itt csináljon esélyegyenlőséget. Netán rendet.
Keresztrejtvény
Napi sudoku
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!