Kreditrendszer a felsőoktatásban

Az állami fenntartású egyetemeken és főiskolákon szeptembertől egy év késéssel ugyan, de bevezetik a kreditrendszert. Ezentúl a diákok maguk választják az adott szakon előrehaladásuk ütemét, „tantervüket”, így saját programjuk szerint fejezhetik be a tanulmányaikat. A mostani szabályozás szerint az egyetemi végzettséghez legalább 240, a főiskolaihoz pedig legkevesebb 180 kreditpontot kell teljesíteni.

Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára a kreditrendszer tavalyi bevezetésének elhalasztását azért tartja indokoltnak, mert úgy véli, kellett egy év az informatikai háttér kialakítására. Elmondása szerint az intézményekben a rendszert irányító szoftverek beszerzése és jogi tisztaságának biztosítása megtörtént, emellett az elmúlt napokban háromszázmillió forint költségvetési támogatást osztott ki a szaktárca az egyetemeknek és főiskoláknak. Az igényeket egy szakmai cég és az Országos Kredit Tanács, valamint – a helyettes államtitkár felkérésére – a hallgatói önkormányzatok mérték fel. Az előbbiek a technikai szükségleteket és a kialakított rendszert vizsgálták, a diákönkormányzatok pedig azt véleményezték, hogy mennyire hallgatóbarát az adminisztrációs bázis. A diákok a beiratkozások, a tantárgyakra vagy vizsgákra való bejelentkezés és a tantárgyválasztás módját vették górcső alá. Az említett három minősítés alapján Mang Béla felkészültnek tartja az intézményeket a kezdésre, de szerinte végső következtetést csak a szeptemberi, úgynevezett regisztrációs hét után lehet levonni.

A tanulmányi időszak megkezdése előtti héten minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben egy hét áll rendelkezésre, hogy a diákok beiratkozzanak, a kreditrendszer szerint tantárgyakat válasszanak maguknak, és beilleszszék őket az adminisztratív rendszerbe. A „gólyák” ekkor ismerkednek meg az internetes könyvtárakkal, és megkapják az internetes címüket is. A helyettes államtitkár a hallgatókat nem félti, tapasztalatai szerint gyorsan tudnak alkalmazkodni az új feltételekhez, azonban az oktatók egy részénél már nehezebbnek látja a helyzetet. Ennek az az oka, hogy megszűnik a félév, az évfolyam és a tankör klasszikus fogalma is. Az oktatók a vizsgaidőszak idején szembesülnek azzal, hogy a hallgatók milyen utakon kerültek hozzájuk vizsgára. Mint mondta: nem tart a káosztól, miután alaposan elemezték azokat az intézményeket, amelyekben már működik a kreditrendszer, és továbbképzéseket szerveztek a tanulmányi osztályoknak. Az említett háromszázmillióval pedig kiegészítették a számítástechnikai erőforrásokat, hálózatokat és szervereket. A tárca kész programot ajánlott az intézményeknek, amelyeket térítésmentesen kaptak meg, viszont a karbantartás és az installálás az egyetemek, főiskolák dolga a jövőben. A központi rendszereket tovább kell majd fejleszteni, hiszen az európai felsőoktatási képzést összehangoló Bologna-folyamat értelmében a jövő évtől kezdődően, de a kreditrendszer felfutásáig mindenképpen ki kell majd adni a diákoknak oklevelükhöz egy mellékletet, amely a tanulmányaikról, megszerzett ismereteikről ad sokkal részletesebb képet, mint az eddig kiadott, alapvetően csak érdemjegyeket tartalmazó mellékletek, illetve az index. Sok munkával járhat nagy tömegű hallgatónál az egyedi adatok pontos összeállítása, valamint a betétlapok kötelező angol nyelvű fordítása, hiszen csupán két intézmény vizsgálata alkalmával 14 ezer nevében eltérő tantárgyat találtak.

A kreditrendszerrel a hallgatók mobilitási lehetősége jelentősen megnő, mert a rész- vagy a párhuzamos képzést, esetleg a más intézményben végzett kurzusokat egyenértékűként be lehet tudni a teljesítménybe. A főiskoláról is át lehet tanulni egyetemre, de fordítva is gyűjthetők a kreditpontok.

A magasabb szintet az jelenti majd, ha Európára, sőt a világ többi részére is kiterjed a rendszer – jelezte a helyettes államtitkár. A probléma jelenleg abból ered, ha például valaki Németországba megy diplomatervet készíteni, akkor hazajövetele után problémát okozhat, hogy az ottani teljesítménye a magyar oktatási rendszerben miként értékelhető. A kreditrendszer többek között erre ad megoldást. Mang Béla kiemelte: tipikus és a mostani jelentkezésekből is látszik, hogy a hallgatók harminc százaléka közgazdasági vagy üzleti képzés után érdeklődik, de a kommunikáció is idesorolható. Ennek alapján úgy véli, hogy például egy műszaki, illetőleg agrárképzésben részt vevő diák a harmadik vagy a negyedik évben a karrierje építésének érdekében mindenképpen felvesz majd a gazdaságtudománynyal, a menedzsmenttel kapcsolatos vagy kommunikációs tárgyakat. Ez az elhelyezkedésnél versenyelőnyt jelenthet számára.

Ha Magyarországon megvalósul a Bologna-folyamatnak megfelelő kétciklusú, úgynevezett lineáris képzés, és a felnőttoktatás rendszere is megerősödik, akkor lehetőség nyílik arra is, hogy a hallgató abbahagyja a tanulmányait, s a kreditpontjait regisztrálja. Ezután esetleg évek múlva, anélkül, hogy újra kellene felvételizni, folytathatja a tanulmányait.