Rekordkártérítés az egészségbiztosítótól

Minden eddiginél magasabb összeget, egymilliárd forintot fizet ki „kártérítésként” az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy magánvállalkozásnak, a Nemzetközi Egészségügyi Központ nevű cégcsoportnak. Répássy Róbert (Fidesz) vizsgálatot kezdeményezett az ügyben Keller László közpénzügyi államtitkárnál, ám a Miniszterelnöki Hivatal szerint erre nincs szükség.

Évek óta húzódó jogvitának vetett véget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azzal, hogy perbeli egyezséget kötött egymilliárd forint kifizetéséről a hivatallal perben álló cégcsoporttal, a Nemzetközi Egészségügyi Központ (NEK) Kft.-vel, illetve a NEK Szeged Kft.-vel (nemzetközi nevén IMC-vel).
Az ügy 1991-ben kezdődött, amikor az egészségbiztosító a magánvállalkozások közül szinte elsőként kötött szerződést nagy értékű képalkotó diagnosztikai – komputertomográf (CT), valamint mágneses rezonancia (MR) – vizsgálatok elvégzésére a NEK-kel.
A biztosító az akkori rendszernek megfelelően minden hónapban havi fix díjat fizetett a vállalkozásnak, attól függetlenül, hogy ténylegesen mennyi vizsgálatot végzett el – ismertette lapunkkal a részleteket Bartucz Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője.
*
1993-ban új finanszírozási rendszerre tért át az ország, a szolgáltatók ettől kezdve már teljesítményarányosan kapták a díjazásukat az egészségbiztosítótól. Az OEP azonban hosszú távú szerződést kötött a vállalkozással, amelynek felülvizsgálatát és felbontását csak egy 1997-től hatályos jogszabály tette lehetővé – indokolta a szóvivő, hogy addig miért részesült a cégcsoport a korábbi – a többi vállalkozásénál kedvezőbb – fix díjazásban. A változásokat követően ment perre az OEP-pel a NEK, mondván: szerződésük alapján 1997 után is a korábbi finanszírozásukat kellett volna megkapniuk.
Már az előző kormányzati ciklusban is próbálták rendezni a vitát – sikertelenül – tette hozzá Bartucz Attila. Ezen időszak alatt született meg a bíróság elsőfokú ítélete az ügyben, amely megállapította: az OEP-et fizetési kötelezettség terheli. Szakértőkből alakult bizottság vizsgálta felül a folyamatban lévő peres ügyeket, s ebben az esetben – a hivatal esélyeit figyelembe véve – perbeli egyezséget javasolt. A kamatokkal együtt 1,8 milliárd forintra rúgó követeléssel szemben egymilliárdban sikerült megegyezni – hangsúlyozta Bartucz Attila. Hozzátette: a Legfelsőbb Bíróság (LB) csak akkor hagyja jóvá az egyezséget – ezt tette ebben az esetben is –, ha az mindenben megfelel a jogszabályoknak. A pénzt december 15-ig kell kifizetnie az OEP-nek.
Korrekt megállapodásnak tartja az egymilliárd forintról szóló egyezséget Katona Zoltán, a NEK ügyvezetője. Leszögezte: a megállapodásnak megfelelően a teljes öszszeget egészségügyi beruházásra fordítják.
Az ellenzék szerint viszont vizsgálatra szorul az ügy, hiszen úgy döntöttek egymilliárd forintnyi közpénz kifizetéséről, hogy nem várták meg a bíróság jogerős ítéletét. Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő kérte, hogy Keller László közpénzügyi államtitkár indítson vizsgálatot. A döntést precedensértékűnek tartja, korábban ugyanis soha nem volt rá példa, hogy a törvénymódosítások miatt hátrányba került cégeknek az OEP jogerős bírósági döntés nélkül fizetett volna.
Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Répássy Róbertnek küldött válaszában úgy fogalmaz: tekintettel arra, hogy az egyezséget megalapozó kormány-előterjesztés és az LB végzése ismerteti a megállapodás körülményeit, indokolatlan további vizsgálatok lefolytatása.
Megkerestük az ügyben Cser Ágnest, az OEP korábbi főigazgatóját (1998 júliusában mentették fel tisztségéből), az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökét, aki szintén vizsgálatot tart szükségesnek. Nem érti ugyanis, hogy miként hagyhatta jóvá az LB a perbeli megállapodást egymilliárd forint közpénz kifizetéséről, ami azt jelenti, hogy egy magánvállalkozás beruházási kötelezettségét finanszírozzák ennyivel a járulékfizetők (lásd keretes írásunkat alább). Szerinte a NEK-nek dokumentumokkal kellene igazolnia a szakmai nyilvánosság előtt, hogy valóban elvégezték azokat a vizsgálatokat, amelyek alapján igényt tartanak a kártérítésre, ezt ugyanis 1997–98-ban nem tudták megtenni. Cser Ágnes úgy fogalmazott: a NEK szerződése politikai döntés miatt volt kedvezőbb a többi magánvállalkozásénál. Frajna Imre, az előző kormány egészségbiztosítást felügyelő államtitkára arról tájékoztatta lapunkat, hogy az általa korábban átvizsgált hivatali dokumentációból kiderül, az ügyet már a Horn-kormány idején is vizsgálták a népjóléti tárcánál, ám azt maga Kökény Mihály akkori szakminiszter állította le.