Közel 1700 milliárd forintos hiány keletkezett tavaly az államháztartásban, ami a bruttó hazai termék 9,9 százalékának felel meg – derül ki a parlament elé terjesztett zárszámadási törvényjavaslatból. A hagyományoknak megfelelően a most benyújtott zárszámadás is tartalmaz a folyó évre vonatkozó paszszusokat: ezek szerint tovább emelkedett több kiemelt adónem, így a társasági és az általános forgalmi adó bevételi előirányzata is.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényjavaslathoz mellékelt jelentése szerint az eddigi lépések ellenére még mindig komoly problémák mutatkoznak a költségvetési gazdálkodásban, amelyeken csak átfogó jellegű államháztartási reform segítene. Az ÁSZ-jelentés ismét kifogásolja, hogy a zárszámadási, költségvetési törvények az államháztartási törvény (Áht.) egyes rendelkezéseinek – adósságátvállalás, adósságelengedés, pótköltségvetés-készítési kötelezettség – alkalmazását felfüggesztik, így a jogszabály előírásai esetenként nem érvényesülnek. Az ÁSZ által hasonlóan kifogásolt gyakorlat, hogy a zárszámadási törvények több törvény módosításáról rendelkeznek. A számvevőszék rámutat arra, hogy a 2002-es zárszámadási törvényjavaslat is tizenöt törvény – köztük az Áht. és a 2003. évi költségvetési törvény – módosítását javasolja. A módosításra előterjesztett törvények a számvevőszék szerint megosztják a figyelmet, és elterelik a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi gondjairól.
A jelentés készítői kifogásolják, hogy nem készült pótköltségvetési törvényjavaslat 2002-ben, annak ellenére, hogy a központi költségvetés hiánya 251,6 milliárd forinttal meghaladta a törvényben meghatározott összeget: erre úgy nyílt lehetőség, hogy – utolsó pillanatban hozott törvénymódosítások révén – 521 milliárd forintra nem terjedtek ki a pótköltségvetés készítését meghatározó szabályok. Az ÁSZ szerint a 2002-ben alkalmazott jogtechnikai megoldással és az év utolsó napjaiban történő hatályba léptetéssel az elkövetkező években is lehetőség nyílik a törvényben rögzített hiány túllépésére bizonyos kiadásokat kivonva a pótköltségvetési előírások alól. Ennek az a következménye, hogy az Áht.-ben meghatározott törvényi előírások a gyakorlatban nem érvényesülnek, továbbá a központi költségvetés törvényben rögzített összegei az államháztartás gazdálkodására nem hatnak kényszerítő erővel – figyelmeztet az ÁSZ. Az államháztartás finanszírozási igénye 2002-ben mind az eredeti, mind a módosított finanszírozási tervekben szereplő összegekhez képest kedvezőtlenebbül alakult – állapítja meg a jelentés. A múlt évben a kincstári kör – központi költségvetés, társadalombiztosítás, elkülönített állami pénzalapok – hiánya 1569,1 milliárd forint volt, ami a módosított éves előirányzatot 27,8 százalékkal haladta meg. A 2002. évi költségvetési hiány finanszírozására 545,6 milliárd forint összegben forintállamkötvény-értékesítés, 358,6 milliárd forint nettó kincstárjegy-kibocsátás valósult meg, illetve 65 milliárd forint értékben külföldi devizahitelt vettek fel projektfinanszírozás céljára. A 2002. évi tényadatok szerint a nettó finanszírozási igény 1069,1 milliárd forint volt. Az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltésével a teljes nettó finanszírozási igény 1319,2 milliárdot tett ki, ami 865 milliárd forinttal magasabb a 2001. évi tényadatnál. A központi költségvetés egyenlege 477 milliárd forinttal, a társadalombiztosításé 84 milliárddal romlott, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pedig nagyjából hárommilliárddal javult. Az államadósság a múlt év végén 9224,2 milliárd forint volt, ami csaknem ötödével magasabb a 2001. év véginél: a jelentős növekedés hatására a GDP arányában mért államadósság 2002-ben 51,9 százalékról 54,3 százalékra emelkedett – állapítja meg az ÁSZ jelentése.
Rekordhiány 2002-ben
A múlt évi, a GDP-hez mérten csaknem tízszázalékos államháztartási hiány több évtizedes rekordot jelentett: ekkora mértékű deficitet jellemzően csak a súlyosan elmaradott országok produkálnak. A kormány a horribilis mértékű hiányt egyszeri jelenségként igyekszik elkönyvelni: az idei évre 4,8 százalékos, GDP-hez mért deficittel számolnak, jövőre pedig már annak mértéke nem haladhatja meg a 3,8 százalékot. A piaci elemzők fenntartásokkal fogadják a 2003-ra szóló – egyébként a közelmúltban felfelé módosított – deficitcélt: jellemzően 5–5,5 százalék közötti államháztartási hiánnyal kalkulálnak az idei esztendőre. A MNB legutóbb öt százalék fölötti hiányt jelzett előre. (B. M. T.)
origo.hu
Gulyás Gergely visszaszólt Magyar Péternek
