EEgyoldalúan, indoklás nélkül fölmondta a Magyar Posta Rt. március közepén azt a riasztó- és bankjegykövető rendszerre vonatkozó szerződést a Technika M Kft.-vel, amelynek köszönhetően Budapesten és környékén évek óta nem volt postarablás – értesült lapunk. Emiatt a fővárosi postahivatalok most ugyanúgy ki vannak szolgáltatva a rablóknak, mint a rendszer 2000-ben történt bevezetése előtt, amikor néhány hónap leforgása alatt 22 pénzintézetet raboltak ki. A magyar szabadalom alapján készült találmány lényege, hogy szabad szemmel nem látható, nyomkövető csippel ellátott pénzjegykötegeket helyeztek el a postákon, amelyeket rabláskor a többi pénzzel együtt átadtak a támadónak. A rendőrök a Teve utcai székházban létrehozott bevetési központból nagy pontossággal nyomon tudták követni a bankjegyek útját. Ennek köszönhető, hogy az üzembe helyezése utáni hét rablási kísérletet leleplezték. Azóta csak a vidéki hivatalokat érték támadások. A szolgáltatás tudomásunk szerint postafiókonként mindössze húszezer forintba került havonta, és több mint száz hivatalban működött. Egy új biztonsági rendszer bevezetése – a tetemes költségeken túl – több hónapot venne igénybe. Tomecskó Tamás, a posta szóvivője a Magyar Nemzetnek kijelentette: jogszerűen mondták föl a szerződést, mivel annak egyik passzusa erre lehetőséget adott. A szerződésbontás okairól azonban nem kívánt nyilatkozni.
Lapunk értesülése szerint a posta azzal követett el szerződésszegést, hogy annak fölmondásáról értesítette a rendőrséget. Emiatt az érintett üzemeltető pert fontolgat az állami vállalat ellen. Ezenkívül jelentős összeggel tartoznak a szolgáltatónak, mivel hónapokig nem fizettek üzemeltetési költséget.
Mint arról beszámoltunk, az Alsys 2000 Kft. nyerte meg nemrégiben azt a közbeszerzés megkerülésével kiírt, meg nem hirdetett tárgyalásos eljárást, amelyet a posta indított a kézbesítők védelmére szolgáló speciális pénztárcák gyártására és szállítására 178 millió forint értékben. Az Alsys ügyvezetője az MSZMP KB egykori titkára, Fejti György. Tulajdonos még a BMZ Rt., amelynek a Tocsik-per negyedrendű vádlottja, Bessenyei Zoltán a vezérigazgatója, akit az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjaként hanyag kezelésért másfél év felfüggesztett börtönre ítéltek. Az Alsysból részesedik még a G and A Kft. is, amelynek felügyelőbizottsági tagja a szintén a Tocsik-botrányban felfüggesztett börtönre ítélt Szokai Imre, aki az ÁPV Rt. vezérigazgatója volt. (Szokai után Szabó Pál került az állami cég élére, aki jelenleg a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója.) A G and A ügyvezetője Kovács Jenő, aki 1990 és 1994 között szocialista képviselőként a nemzetbiztonsági bizottság tagja volt. Harminchét százalékban birtokolja az Alsyst a Vinton Kft., amelynek egyik tulajdonosa az Axel Springer Magyarország ügyvezetője, Bayer József. A posta azzal indokolta a közbeszerzés megkerülését, hogy a már kifejlesztett biztonsági rendszer sajátosságai miatt a szerződést csak a felkért cég tudja teljesíteni. Ugyanakkor lapunk megtudta, hogy már 1997-ben kaptak ajánlatot magyar szabadalom alapján készült biztonsági pénztárcák szállítására.
Információink szerint az indokolatlan szerződésbontás hátterében a Magyar Posta Rt. biztonsági főigazgatója, Vidus Tibor áll, aki a Horn-kormány időszakában a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója is volt.
A posta félrevezető információja után Budapest új főkapitánya, Gergényi Péter júliusi határidővel megszüntette a jogviszonyt az akár több mint száz rendőrkocsi folyamatos követésére képes rendszer szolgáltatójával. Tette mindezt annak ellenére, hogy ellenszolgáltatás nélkül (!) használhatta a rendszert a Teve utcában.
Gergényi a fölmondás előtt nem egyeztetett a szolgáltatóval, holott ez – a megállapodás szerint – kötelessége lett volna. Ráadásul a szolgáltató a postai szerződéstől függetlenül is üzemeltette volna a bevetési központot.
Czirok Ferenc ezredes, a BRFK híradástechnikai és informatikai főosztályának vezetője a jogviszony megszüntetéséről lapunknak elmondta: a posta fölmondása okafogyottá tette megállapodásukat, hiszen a rendőrségnek csupán a nyomkövető rendszer riasztásaira kellett reagálnia. Arra a kérdésünkre, hogy a folyamatos pénzhiánnyal küszködő rendőrség miért dob ki az ablakon egy ingyenes műholdas rendszert, amelynek újbóli létrehozása komoly beruházást igényelne, leszögezte: a rendőrség kényszerűségből cselekedett így, nem volt érdeke a jogviszony megszüntetése. Ugyanakkor tudomása szerint a szolgáltató nem teljesítette kötelezettségeit a posta felé, nem szervizelte a jeladókat, ezért mondták föl a megállapodást – tette hozzá Czirok Ferenc.
A Magyar Nemzet ezzel szemben úgy értesült, hogy a Comcarhoz öt év alatt egyetlen panasz sem érkezett a postától a jeladók működéséről. Információink szerint az 1998-ban aláírt együttműködési megállapodás nem tartalmaz olyan passzust, amely a Magyar Posta Rt.-re utalna, abban csupán általánosságban a pénzintézetek védelméről esett szó.
Emlékezetes, a földi és műholdas helyzetmeghatározó számítógépes rendszert még 1998 májusában Kuncze Gábor akkori belügyminiszter adta át. A jeladó segítségével néhány másodpercen belül húsz–ötven méteres pontossággal meg lehetett határozni a járművek helyzetét a bevetésirányítási ügyelet számítógépén. Így a bűncselekményekhez mindig a legközelebbi járőrt tudták küldeni, és többé a rendőrkocsikat sem lehetett ellopni.
A szövevényes ügyben várhatóan további érdekes „véletlenekre” is fény derülhet a közeljövőben. Különösen a közbeszerzés nélkül helyzetbe hozott volt ÁPV Rt.-s tisztviselők által jegyzett Alsys és a posta egyes vezetői közötti valódi kapcsolatról lebbenhet föl a fátyol. Annyi azonban már most is látható, hogy az állandóan pénzhiányra panaszkodó posta és a rendőrség egy több száz milliós beruházással kiépített, sikeres biztonsági rendszert szüntetett meg érdemi indoklás nélkül. A rendszert nagy hírverés közepette vezették be, de fölmondását már szívesebben titkolták volna el a közvélemény elől. Nagyobb baj, hogy a felelőtlen döntés miatt újra a rablók céltáblájává válhatnak a fővárosi postahivatalok.
***
Kérdések. A pénzügyminiszterhez fordult írásban tegnap Szijjártó Péter fideszes képviselő. A többi közt arról kérdezi László Csabát, összeegyeztethetőnek tartja-e az üvegzsebprogrammal azt, „hogy az egyik legnagyobb állami vállalat a nyilvános közbeszerzési eljárás elhagyásával dönt egy 178 millió forintos beruházás győzteséről”. „Kiket hívott meg a Magyar Posta Rt. a tárgyalásos eljárásra? Mi alapján választották ki a meghívott cégeket? Mely cégek tettek ajánlatot? Mi alapján választották ki a győztes céget?” Választ vár arra is: milyen referenciákkal rendelkezik az Alsys Kft. a biztonsági táskák gyártása terén, valamint hogy a győztes cég azonos-e a legelőnyösebb ajánlatot benyújtóval.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
