Csehország gesztusa a szudétanémeteknek

Átlagban mintegy ezer euró nagyságú kárpótlással számolhatnak azok a csehországi németek, akik a második világháború után ugyan nem lettek kitelepítve az országból, de az akkori csehszlovák állam részéről jogsérelem és megkülönböztetés érte őket. Petr Mares, a cseh kormány alelnöke egy napilapban kifejtette, hogy a kormány szakértői szerint a kidolgozott kritériumok alapján a kárpótlásra mintegy ezerötszáz német nemzetiségű személy lenne jogosult.

A kárpótláshoz szükséges mintegy másfél millió euró nagyságú összeget a Cseh–Német Jövő Alapból venné a kormány. Mares szerint a kormány a közeljövőben foglalkozik a csehországi németek kárpótlásának kérdésével, s hoz konkrétabb döntést az ügyben. A csehországi németek kárpótlásáról, akiket a második világháború után az állam részéről a Benes-dekrétumok alapján jogsérelem és megkülönböztetés ért, április óta folyik a nyilvános vita. Lassan körvonalazódnak a részletek is. A kormánykoalíció erős emberei: Vladimír Spidla kormányfő és szociáldemokrata pártelnök, Cyril Svoboda kormányfőhelyettes, külügyminiszter, a kereszténydemokraták elnöke időközben jelezték, hogy nem ellenzik a gesztust. Lényegében egyetértés van abban is, hogy a kárpótlást minél hamarabb rendezni kell.
Irena Kuncová, a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Németek Egyesületének elnöke a napokban emlékeztetett arra, hogy a német kisebbség képviselői 2001 nyarán petícióval fordultak a képviselőházhoz a háború utáni kárpótlás ügyében, a parlament azonban nem volt hajlandó foglalkozni kérésükkel. Kuncová elmondta, hogy a legutóbbi népszámlálás szerint 38 ezer személy vallotta magát német nemzetiségűnek, de a németek száma valószínűleg magasabb ennél. Szerinte egyelőre nehéz megmondani, hogy közülük hányra vonatkozhat a kárpótlás. „Belső felmérésünk alapján nagyjából olyan eredményre jutottunk, mint a kormány szakértői” – jegyezte meg Kuncová. A csehországi németek kárpótlásáról megoszlik a politikusok véleménye. Nincs teljesen egységes álláspont a koalíción belül sem, míg az ellenzéki polgári demokraták és a kommunisták határozottan ellenzik.
A második világháború után az akkori csehszlovák állam kollektív háborús bűnösnek minősítette a német és a magyar kisebbséget, tagjait megfosztotta jogaiktól, állampolgárságuktól és vagyonuktól, majd mintegy 3–3,5 millió németet kitelepítettek az országból. A szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá, így a „magyar kérdést” más módon „oldották meg”, s ez az ügy sincs rendezve a mai napig sem.