Csendgyilkosok

Csak a közúti ellenőrzésektől kell tartaniuk azoknak a dübörgő autósoknak, akik divatból és a teljesítmény növeléséért leszerelték gépkocsijuk kipufogóját. A rendőr is csupán annyit tehet, hogy műszaki vizsgálatra küldi a szabálytalan és zajos járműveket. Hazánkban egyelőre egyenértékben mérik a zajt, így nem lehet kiszűrni az indokolatlanul hangosan közlekedőket. A korábban megszüntetett tanácsi csendrendelettel szemben ma nem létezik világos jogszabály a lakók nyugalmának őrzésére.

Mind gyakrabban dübörögnek el ablakaink alatt olyan gépkocsik és motorok, amelyek a megszokottnál sokkal hangosabbak. Egyesek ezt divatosnak érzik, és a hatás kedvéért még az autórádió hangerejét is föl-, az ablakot pedig letekerik. Talán ennél is zavaróbb a recsegő-dübörgő kipufogó, amely a közhiedelemmel ellentétben nem azért hangos, mert tulajdonosa megfúrta azt. Valójában egyszerűen leveszik az eredetit, és egy sima csövet tesznek a helyére, amely nem csillapítja a zajt, viszont csökken a motor fojtása, így nő a gépkocsi teljesítménye.
Nagy Bertalan, a Fővárosi Közlekedési Felügyelet gépjárműszakágának vezetője lapunknak elmondta: a szabálytalanságokra ritkán derül fény a műszaki vizsgán, mivel a tulajdonos olyankor visszateszi az eredetit. A rendőr annyit tehet, hogy műszaki ellenőrzésre küldi a járművet. Nagy Bertalan kijelentette: hazánkban 788 gépjárműalkatrészeket forgalmazó cég működik, amelyeknél több mint ezer ellenőrzést hajtott végre a közlekedési felügyelet az év első felében. Szabálytalan termékek árusítása miatt tizenkét vállalkozásnak visszavonták a működési engedélyét, ötöt pedig több százezer forintra bírságoltak – tette hozzá.
A lakók nyugalmát zavaró, elviselhetetlenül hangos járműveket környezeti zaj szempontjából azért is nehéz jelenleg szankcionálni, mert a zajterhelést úgynevezett egyenértékű hangnyomásszintben rögzítik, amelyből nem látszanak a kiugró értékek – tudtuk meg Berndt Mihálytól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium zaj- és rezgés-ellenőrzési osztályának vezetőjétől. Kiemelte: vizsgálják egy olyan, Európa néhány országában már alkalmazott előírás bevezetésének lehetőségét, amely a rövid ideig tartó, nagy zajhatásokra írna elő határértéket, így föl lehetne lépni a kirívó zajok okozóival szemben. Az unióban tavaly fogadtak el egy irányelvet a környezeti zajok kezelésére, amiből látszik, hogy az nem csak nálunk jelent problémát. Ugyanakkor hozzátette: a kilencvenes évektől a járműpark korszerűsödése, és főleg a ZIL, Kamaz, IFA teherautók kiszorulása miatt valamelyest csökkent a nagy forgalmú főutakon a zajterhelés. Az EU tagországaihoz hasonlóan nálunk is 2007-re kell elkészíteni azokat a térképeket, amelyek a főváros, valamint a nagy forgalmú fő- és vasútvonalak környezetének zajszennyezettségét mutatják be – fűzte hozzá Berndt Mihály.
A fővárosi önkormányzat és a BRFK sajtóosztályán is azt közölték lapunkkal, hogy nem az ő, hanem a kerületek hatáskörébe tartozik, hogy eljárjanak a zajos járművek tulajdonosai ellen. Ugyanakkor a kerületeknek nincsenek berendezéseik, amelyekkel mérhetnék a dübörgő járművek hangkibocsátását. Vagyis csak a szórványos közúti ellenőrzéstől kell tartaniuk az ámokfutóknak. Míg a lakók nyugalmát a rendszerváltás előtt a tanácsi csendrendelet garantálta, ma nincs világos jogszabály a hangoskodók ellen.
Rossz hír a zajos motorokon száguldozóknak, hogy még zárt sportbukósisakban is maradandó halláskárosodást szenvedhetnek. A nagy dübörgésben a hallószerv előbb-utóbb elfárad, egyre lassabban regenerálja magát. A fül belsejében található kis szőrsejtek, amelyek a hangingert továbbítják a hallóideghez, letörnek, megsemmisülnek, és pótlásuk nem lehetséges. A zajártalom nem csak nagyothallást, hanem fülzúgást, fejfájást, alvászavarokat, pszichoszomatikus elváltozásokat és emésztési zavarokat is okozhat. Vagyis a dübörgés nemcsak a járókelőkre, hanem magukra a dübörgőkre is veszélyes.