Budapest számos pontján teremtenek balesetveszélyes helyzeteket a megkopott vagy hibásan felfestett útburkolati jelek. Például Óbudán, a Frankel Leó utcában vagy a Kolosy térnél naponta történnek kisebb-nagyobb koccanások a megtévesztő jelölések miatt. (A Kolosy térnél az útjelek mellett a kötelező haladási irányt jelző táblát sem lehet látni a faágaktól.) Sok járművezető nem tudja, hogy az útfelújításokkor használt, sárgával felfestett ideiglenes jelölésnek vagy az eredeti fehér vonalaknak higgyen. Az ebből adódó félreértések miatt is számos karambol történik városszerte. Szakemberek szerint a fehéret azért nem szokták eltávolítani, mert az költséges, és károsítaná a burkolatot. A vezetői engedély megszerzését is meggátolhatják a félreérthető útjelek, hiszen sok vizsgáztató szándékosan ilyen helyekre irányítja a rutintalan tanulóvezetőket a forgalmi vizsgán.
Eközben évről évre kevesebb pénz jut útburkolati jelek festésére Budapesten. Idén mindössze 373 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, amelyből csupán az összes felület hatodának felújítására futja. Ez azt jelenti, hogy átlagosan hat- évente újítják fel egy-egy útszakaszon a felfestést az ideális 3-4 év helyett. Kivételek azok az utak, ahol kevésbé tartós, oldószeres festékkel jelölték a sávokat, mert ezeket viszonylag sűrűn korrigálják.
Jenovai Zoltán, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. forgalomtechnikai főosztályvezetője lapunknak elmondta: Budapest 4300 kilométernyi úthálózatán mintegy 220 ezer négyzetmétert borít tartós kivitelű felfestés, amelyet melegen öntenek az aszfaltra, és átlagosan 3-4 évig bírják a forgalmat. Ennél jóval kevesebb, körülbelül 40-50 ezer négyzetméteren található festett útburkolati jel, amely néhány hónapig, maximum egy évig tartós. Megjegyezte: a kockakövekről leperegnek a jelölések, ezért azokat sűrűbben kéne festeni. Ez a probléma 10-15 éven belül megoldódhat, amikor a kockakövet mindenhol aszfaltburkolat váltja fel – tette hozzá. Leszögezte: ahhoz, hogy javuljon a fővárosban az útjelek állapota, a jelenleginél kétszer több pénzre lenne szükség.
Gondot okoz, hogy az útfelújítások kivitelezőinek nem érdeke az ideiglenes felfestések folyamatos karbantartása, így azt gyakran el is hanyagolják. A szabályok olyan festett vagy ragasztott jelölést írnak elő, amelyek fényvisszaverők. A közterület-fenntartók sűrűn ellenőrzik a külső beruházókat, és amikor hiányosságot tapasztalnak, javaslatot tesznek annak kijavítására, amelynek a kivitelezők többnyire eleget is tesznek – fűzte hozzá Jenovai Zoltán.
Mózes Antal, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának munkatársa szerint évről évre reálértékben kevesebb pénz jut a megkopott útjelek kijavítására, pótlására. A munkálatokat behatárolja az időjárás, mivel azokat csupán áprilistól októberig lehet elvégezni. Különösen az óvodák és iskolák közelében lévő gyalogátkelőhelyekre fordítanak nagy figyelmet. Kiemelte: nincs tudomása olyan esetekről, amikor a megtévesztő vagy hiányos felfestések miatti balesetek károsultjai az önkormányzathoz vagy a közterület-fenntartókhoz fordultak volna kárigényükkel.
Szakemberek szerint a tartós útjelekben alapból van üveggyöngy, amely éjszaka visszaveri a fényt, a festettre pedig utólag szórják rá. Ugyanakkor Lengyel Sándor, a 6x6 Taxi marketingigazgatója úgy látja, sok helyen nem fényvisszaverők az útjelek. Útfelújításoknál gyakran kényszerítik hirtelen fékezésre az autósokat a megtévesztő ideiglenes útjelekkel. Ennél is nagyobb problémának nevezte, hogy például a nagyforgalmú Soroksári úton megszakító felfestéssel adnak lehetőséget a visszafordulásra a belső sávból, amely sűrűn vezet balesetekhez. Napjainkban ellepték az utakat az olyan agresszív autósok, akik semmilyen útjelet nem tisztelnek; őket csak civil rendszámú rendőrautókkal lehetne kiszűrni a forgalomból – vélte Lengyel Sándor.
Orbán Viktor Varga Mihályt jelölte a jegybank élére