Ahogyan azt tegnapi számunkban már megírtuk, a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást Berkecz Mária, a Millenáris Kht. egykori vezetője ellen. Nem volt bűncselekmény, döntötte el az ügyészség, következésképpen Berkecz Mária ártatlan. A Millenárison a belépőjegy mellé járó karórák ügyében minden eddigi gyanúsítgatás alaptalan volt, hiába tépi a bajuszát Keller László, hiába megy le hídba Lamperth Mónika, és hiába sikoltozik cérnavékony fejhangon Mizsei Zsuzsanna.
Hány az óra, Keller úr?
Meg Lamperth háziasszonyság?
Mert most itt mered elénk, illetve Lamperth Mónika elé az a nagy vörös és kemény kérdés, hogy vajon indokolt volt-e Berkecz Mária esetében az a bizonyos híres, a jövőben remélhetőleg Mónika-figurának elnevezendő testnyílásos motozás, amelynek az ártatlan Berkecz Máriát a miniszteri huszárok alávetették? A belügyminiszter szerint persze igen, ő oda bírt vélekedni, hogy az efféle baráti eljárás minden őrizetbe vétel szerves része. No igen, kedves Lamperth Mónika, ott, ahol maga meg az elvbarátai a jogot annak idején elsajátították, ott igen. Egy polgári demokráciában kevésbé. Igaz, egy polgári demokráciában Lamperth Mónika sem lehetne miniszter, tehát itt nincs ellentmondás.
Hogy Keller László, aki ügyeinek eredményességét tekintve részben ügyetlen, részben ügyefogyott, mi lehetne egy polgári demokráciában, arról nem szólnék hosszan. Talán a Fővárosi Nagycirkuszban találnánk meg őt, amint azt ordítozza a bajusza túlsó oldaláról, hogy van másik. Van másik, mi, Keller? Nem baj. Majd abban is megszüntetik a nyomozást.
Orbán Viktor: Nincs más választásunk, hogy Brüsszel ellenzékeként dolgozzunk