Romániával is versengünk

Magyarország és Románia áll az elsők között az iraki rendőrök kiképzésére kijelölt államok közül az USA-nál, de szóba jöhet Lengyelország, Kuvait vagy Törökország is – értesült lapunk. Az ügy kapcsán ismét előkerült Tom Lantos, aki a korábbi kiképzés hírét is kiszivárogtatta. Szakértők szerint többszörös biztonsági kockázata lenne egy ilyen kiképzésnek, mert a rendőrök egy része már szolgált az iraki diktatúrában is.

Több kelet-európai állammal, köztük Magyarországgal, Romániával és Lengyelországgal is tárgyal az Egyesült Államok 28 ezer iraki rendőr kiképzéséről, de szóba jöhet egy kuvaiti vagy törökországi helyszín is.
Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni az információt, csak anynyit közölt: az USA több országgal tárgyal a feladatról, köztük Magyarországgal, amely több találkozón felajánlotta a bázist az amerikaiaknak. Ezért érkezett az Egyesült Államok újabb javaslata, amelyhez a hivatalos kérés megérkezéséig elvi beleegyezését adta a Külügyminisztérium. Szakértők szerint azért sem mindegy, hogy végül melyik ország vállalkozik a feladatra, mert a rendőrképzés még nagyobb kockázattal is járhat, mint az iraki önkéntesek kiképzése volt. Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő úgy tartja, a 28 ezer rendőr között számos olyan ember is lesz, aki a régi rendszer alkalmazásában dolgozott, és közülük néhányat be- építhetnek a csoportokba az ellenállók hírszerzési forrásaként, vagy terroristaként. Ennyi ember között megbújhatnak menekültek is, akik nem biztos, hogy jó szándékkal érkeznek – vélte a szakértő.
Sokadik eset, hogy ilyen horderejű kérdésekről a külföldi sajtóból kell értesülniük az állampolgároknak és az ellenzéknek – mutatott rá Simicskó István (Fidesz), aki szerint az újabb felajánlás oka – a korábbi kiképzés kudarca miatt – a magyar kormány megfelelési kényszere lehet. A munkanélküliséget másfél évre megoldhatja a bázis felhasználása, de olyan áron, hogy ismét kockáztatják az ország biztonságát, hiszen az iraki rendőrök nagy része a diktatúra kiszolgálója lehetett – hangsúlyozta a képviselő. Szita Károly kaposvári polgármester lapunk megkeresésére szintén úgy vélekedett, hogy Taszár ügyét a magyar kormánynak kell megoldani, nem pedig kiszolgáltatni az amerikaiak háborús szándékainak.
Mint ismert, Taszár esetleges szerepéről elsőként a The New York Timesban beszélt Bernard B. Kerik, az iraki belügyminisztérium amerikai vezetője. Szerinte 4 hónap múlva, 1500 fővel kezdődne el a kiképzés Magyarországon, és másfél év alatt 28 ezer rendőrt készítenének fel. A hírt a Reutersnek megerősítette az iraki szövetséges erők ideiglenes hatósága, és az USA budapesti nagykövetsége is. A Süddeutsche Zeitung című német lap tegnapi számában arról ír: olcsóbb és gyorsabb Kelet-Közép-Európában kiképezni azt a 28 ezer iraki rendőrt, akikre az Egyesült Államoknak szüksége van, ezért merült fel a taszári bázis felhasználása. Érdekes momentum az ügyben, hogy a korábbi taszári kiképzés hírét kiszivárogtató Tom Lantos az Este című televízió-műsor hétfői adásában azt állította, hogy már régóta foglalkozik Taszárral, és megfigyelőként járt is a somogyi bázison.