A Társadalmi helyzetkép, 2002 című kiadvány szerint az Európai Unió tagállamai közül Spanyolországban hasonlóak a mutatók, és egyedül Portugáliában isznak – egy literrel – több tiszta szesznyi alkoholt, mint hazánkban. A többi uniós országban mérsékeltebb a fogyasztás. A legkevesebbet Svédországban isznak, és ez a kiváló egészségügyi statisztikákban is megmutatkozik. A volt szocialista országok közül Csehország és Románia van velünk egy szinten, míg Szlovákiában két literrel, Lengyelországban pedig három-négy literrel isznak kevesebb alkoholt.
Szakemberek szerint az alkoholizmus kérdését teljesen háttérbe szorította a jelenlegi kormány, amit jelez az is, hogy a betegek kezelésével foglalkozó országos intézet hónapok óta egy könyvtárszobában kénytelen működni. Az egészségügyi tárca szerint pályázatok útján hatvanmillió forint áll rendelkezésre megelőzési programokra.
A KSH legfrissebb adatai szerint lassan, de biztosan csökken a sörfogyasztás hazánkban: az 1990-es 105 liter helyett tavaly már „csak” hetvenliternyit ittunk meg; a borfogyasztás kismértékben emelkedett. A szőlőből nyert italból körülbelül harminc litert vettünk magunkhoz. Égetett szeszből az elmúlt évtizedben egyre kevesebbet ittunk: míg 1990-ben 8,5, addig 2000-ben már csak 6,5 litert. Az addiktológiai intézetekben nyilvántartott alkoholisták száma is csökkent, tíz év alatt 58 ezerről 38 ezerre. Az alkoholfogyasztás miatti májzsugorban elhunytak száma 1996 után enyhén csökkent, de a betegség így is háromszor annyi áldozatot követel nálunk, mint Nyugat-Európában. Ebben a házi készítésű és zugfőzdei rövid italok is szerepet játszanak: sokan például nem tudják, hogy pálinkafőzéskor az első párlatot ki kell önteni, mivel az a májra veszélyes rézvegyületeket tartalmaz.
Sineger Eleonóra, az Országos Addiktológiai Intézet megbízott igazgatója szerint az utóbbi évtizedben azért nem csökkent jelentősen az alkoholfogyasztás, mert a probléma kezelésére felállított egészségügyi intézmények tragikus körülmények között kénytelenek dolgozni, és a témával foglalkozó szakembereket erkölcsileg és anyagilag sem becsülik meg. Példaként említette az általa vezetett intézetet, amely nyolc hónapja az angyalföldi Nyírő Gyula Kórház egyik könyvtárszobájában vegetál, ahol betegeket sem tudnak kezelni és az elméleti munka is kárt szenved. Kiemelte: ez jól mutatja a kormány hozzáállását a problémához. Hiányzik egy olyan átfogó nemzeti alkoholpolitika, amely segíthetne e népbetegség visszaszorításában. Például Lengyelországban és Szlovákiában kormányzati segítséggel sikerült jelentős eredményeket elérni – mutatott rá. Sineger Eleonóra hangsúlyozta: nem az alkoholfogyasztás tiltása a cél, hanem annak mértékletes szinten tartása: a férfiak napi egy liter sört vagy fél liter bort, a nők pedig ennek a mennyiségnek a felét ihatják meg kockázatok nélkül.
Hargittai Mária, az egészségügyi minisztérium prevencióért felelős helyettes államtitkára elismerte, hogy hazánkban rendkívül magas az alkoholfogyasztók száma, körülbelül egymillió ember iszik veszélyes mértékben, vagyis minden ötödik felnőtt. Kiemelte: szemléletváltásra van szükség, és a függőséget már korai szakaszában kezelni kell. A kormány összesen hatvanmillió forintot szán pályázatokon keresztül megelőző programokra. Hozzátette: mindent megtesznek, hogy megoldódjon az addiktológiai intézet kálváriája.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
