Három százalékponttal javult 1998 és 2002 között a magyarországi egy főre jutó vásárlóerő Németországgal összevetve a GfK Piackutató Intézet adatai alapján. A felmérés szerint – amelyben az egy főre jutó németországi vásárlóerőt vették 100 százaléknak – a magyar mutató a 1998. évi 47-ről 2002-re 50 százalékra nőtt.
Szlovénia indexe a legmagasabb, 69 százalék a kelet-közép-európai régióban. Négy évvel korábban szintén Szlovénia vezette a régiót, 67-es mutatóval. Magyarországot a térségben még Csehország előzi meg 51-es mutatóval. A GfK nürnbergi központja 38 európai ország vásárlóerő-indexét számította ki oly módon, hogy az egy lakos által vásárlásra költhető pénzt összevetette az egyes országok háztartásainak költési szerkezetével és a statisztikai bevásárlókosarába tartozó termékek áraival.
Az Európai Unió tagországai közül a legalacsonyabb, 73 százalékos mutatóval Portugália rendelkezik. Az európai mezőnyt Luxemburg vezeti (153 százalék).
A kelet-közép-európai régiós listán Fejér megye a 15. 216 százalékkal, Győr-Moson-Sopron megye a 17. helyre került 214 százalékkal. Komárom-Esztergom megye a 18. lett, vásárlóerő-indexe Közép-Csehországgal megegyezően 211 százalékot ért el. Az euróban kifejezett vásárlóerő az európai listát vezető svájciaknál 2001-ben 25 603 euró volt fejenként. Luxemburg 24 623 euróval lett a második, majd Norvégia, Dánia és Izland következett.
origo.hu
Precízen időzített kémbotrány: így keltett pánikot a dollármédia
