Évtizedes jubileumát ünnepli a jövő pénteken Szigetszentmiklóson nyíló – és egész hét végén nyitva tartó – Hortus Hungaricus, Kelet-Közép-Európa legnagyobb kertészeti kiállítása. A rendezvénynek kiemelt jelentősége van, a rendező kertészeti tanács véleménye szerint ha a magyar termelők a kedvező hazai lehetőségeket kihasználhatják, akkor az EU-csatlakozás után Magyarországon növelhető a kertészeti termelés, és ebben az esetben az ország megtarthatja nettó exportőri státusát. A legjobb esetben pedig csatlakozhat az olyan jelentős európai kertészeti országokhoz, mint Spanyolország, Franciaország, Hollandia vagy Olaszország.
Ehhez azonban szükség van a korszerű technológiák bevezetésének, termelői és értékesítői csoportok alakításának, az öntözés és a marketingtevékenység támogatására. A hosszú távú fejlesztések mellett a Magyar Kertészeti Tanács a zökkenőmentes csatlakozás céljából a napokban fordul az agrár- és a pénzügyi tárcához a kertészeti termékek áfájának uniós szintű szabályozására tett javaslatával. A célkitűzéseket alátámasztja, hogy az öt hazai kertészeti ágazat a mai agrártermelés húsz százalékát adja. Termékei piacképességét pedig igazolja, hogy csak a zöldség-gyümölcs export árbevétele 2002-ben, minden más ágazatot megelőzve, 528 ezer dollár volt.
A kertészeti tanács, hogy az általa kitűzött célokat ténylegesen megvalósítsa, szeretné a Hortus Hungaricust olyanná fejleszteni, hogy ne csak a térség legnagyobb kiállítása, hanem a csatlakozás után Kelet-Közép-Európa kertészeti és üzleti központja is legyen.
A közösségvállaló értelmiség küldetése















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!