A Másik Oldal – Ökoszociális Mozgalom demonstrációján tiltakozó levelet nyújtott át az Európai Bizottság magyarországi delegációjának, mert álláspontja szerint manipulált pályázattal nyert hárommilliárd forintot az Európai Unió ISPA-keretéből az Északkelet-Pest megyei regionális hulladékkezelési projekt. A környezetvédők rámutattak: a pályázatban megjelölt 99 település szövetségéből álló társulás valójában alig több mint harminc települést számlál. Az EU-hoz benyújtott dokumentációban a lerakó létesítési helyeként pedig Püspökszilágyot jelölték meg, annak ellenére, hogy a község lakói még a pályázat beadása előtt népszavazáson utasították el a beruházást. Gyenge Zsolt, a szervezet alapító tagja elmondta: a beruházást koordináló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja szerint a központi lerakó – a jobb megtérülés céljából – veszélyes hulladékot és szennyvíziszapot is fogadna, ami ellentétes a pályázatban vállaltakkal. Továbbá telekspekulációs és egyéni üzleti érdekek állhatnak a másfél millió köbméteres szeméttelep területének kijelölése mögött – állítják a zöldek. Szerintük ennek köszönhető, hogy Sződön erdőségben, Kosdon a természetvédelmi területekkel ölelt, országos túraútvonalak által határolt területen, a Naszály hegy lábánál, Kartalon pedig egy negyven aranykorona értékű termőföldön választottak helyszínt a beruházáshoz – ami törvényességi aggályokat is felvet.
Gyenge Zsolt úgy tartja, hogy a pályázatban leírtakkal ellentétben a környéken működő korszerű hulladéklerakók még bővíthetők, ezért nincs szükség arra, hogy egy kistelepülés befogadja kilencvennyolc másik hulladékát. A mozgalom azt követeli az EU-tól, hogy vizsgálja ki és függessze fel a projektet, és a beruházás koordinálásával megbízott környezetvédelmi tárca vonja viszsza a szerintük manipulált pályázatot.
A demonstráción megjelent Illés Zoltán fideszes képviselő is, aki szerint a szaktárca átverte az uniót. Kiemelte: az EU a hulladékok visszaszorítását, illetve az újrahasznosítást támogatja. A fizikai, kémiai eljárásokkal való semlegesítést csak harmadsorban, a lerakást pedig kizárólag akkor segíti, ha az első három prioritás megvalósításáért az adott ország mindent megtett. Nem egy ilyen méretű lerakó kiépítésére, hanem a szelektív hulladékgyűjtés országos bevezetésére lenne szükség – mondta Illés, aki leszögezte: nem igaz a minisztérium állítása, hogy lerakó híján elvesztené a térség az elnyert hárommilliárd forintot, hiszen azt fordíthatnák más hulladékgazdálkodási beruházásokra is. Illés úgy véli: a hulladéklerakót azért erőltetik a minisztérium egyes vezetői, hogy azoknak a gazdasági csoportoknak kedvezzenek, amelyeknek nem érdekük a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Mivel számos uniós országban büntetőadókat vetnek ki a szemétlerakókra, Kelet-Közép-Európába települnek a lerakók építésében érdekelt cégek – tette hozzá a képviselő.
Urbán Imre kartali önkormányzati képviselő megdöbbentőnek tartja, hogy nem készült környezetvédelmi hatástanulmány a lerakó építésére kijelölt területről, és ennek ismerete nélkül kívánnak népszavazást tartani róla. Úgy véli: a hulladéklerakó olyan közel lenne Kartalhoz, hogy állandó bűzzel és levegőszennyezéssel kellene számolni, de a beruházás amúgy is jogszabályba ütközik, hiszen a kiszemelt parcella alatt védendő ivóvízbázis húzódik, a terület pedig rendkívül értékes termőföld. Urbán szerint hétfőtől fogva, hogy 2900 kartali – a szavazópolgárok csaknem kétharmada – nemet mondott a szeméttelepre, nincs miről beszélni. Azt várja a testülettől, hogy a lakossági tiltakozásnak engedve – Kosd példájához hasonlóan – mondjon le a telep befogadásáról és a költséges népszavazás kiírásáról. Hasonló tartalmú közleményt adott ki Illés Zoltán is, aki leszögezte: felháborító, hogy a környezetvédelmi tárca mégis lakossági fórumon győzködte a helyieket a „viszszaélések és törvénysértések” gyanújával övezett gigantikus beruházás hasznosságáról. A projektben minden beszállítással és hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységet a Börzsöny–Cserhát Környezetvédelmi és Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. végezne. – Az önkormányzati társulásnak 51 százalékos, míg az A.S.A.-nak 49 százalékos tulajdonrésze van a kft.-ben, az A.S.A. mégis hetvenöt százalékos szavazati joggal bír – emlékeztetett Imrik Péter, a sződi környezetvédők vezetője, aki szerint ez a projekt egyértelműen az A.S.A. Kft.-nek hozná a legnagyobb hasznot, mert a működtetés és a szállítás kizárólagosságát huszonöt évre kikötötték.
A tiltakozásokra Donáth Béla, a zöldtárca miniszteri biztosa úgy reagált laptársunknak, hogy az érintett települések „politikai hecckampány áldozatai”.
***
„A helybeliek szabadon dönthetnek”
Hétfőn falugyűlést tartottak Kartalon a lakosság tájékoztatására, a múlt héten pedig autóbusszal szállították a helyieket Gyálra, hogy bemutassák az ottani, uniós normáknak megfelelő lerakót. Ezt további fórumok és közmeghallgatások követik, mielőtt október 5-én kihirdetik a népszavazást – tudtuk meg Kovács Lászlótól, a település polgármesterétől. Tájékoztatása szerint a tervezett létesítmény miatt annak ellenére sem lesz majd bűz és szennyezés Kartalon, hogy az építésére kiválasztott helyszín légvonalban három kilométerre van a településtől. – A terület az ÁPV Rt. tulajdona, és a kartali tangazdaság annak csak a kezelője, ezért ki van zárva az ingatlanspekuláció lehetősége – közölte a polgármester, aki elmondta azt is: a szaktárca jelenleg vizsgálja, hogy egy ekkora értékű területen létesülhet-e egyáltalán szeméttelep, de a népszavazás előtt ezt is tisztázzák majd.
A település vezetője elismerte, hogy a beruházáshoz még nem készült környezeti hatástanulmány, mert az komoly költségekkel terhelte volna meg az önkormányzatot, de úgy véli, hogy a lerakóról készült tervek műszaki tartalma szerint kizárható a környezetszennyezés veszélye. Mint elmondta, a népszavazás arról dönt majd, hogy az önkormányzatot a lakosság felhatalmazza-e a szerződés megkötésére, de csak akkor, ha a műszaki tartalom és a környezeti hatástanulmány igazolja a hulladéktelep megvalósíthatóságát. A környéken már létező, EU-normáknak megfelelő hulladéklerakóval kapcsolatosan a polgármester úgy fogalmazott: szerinte egyelőre arról kellene dönteni, hogy a helyi lerakó megépüljön-e vagy sem, és csak ezek után érdemes más megoldásokon gondolkodni. A település ugyanis – amellett, hogy megoldódnának a térség hulladékgondjai – adóbevételi többlethez juthatna, amelyből átvállalhatná az önkormányzat a hulladékszállítás díját, és tárgyalások folynak egyéb anyagi kompenzációról is. Nem valós a környezetvédők állítása a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban – állítja, mivel szerinte a projekt révén ezt is bevezetik az érintett településeken, és a szemét komposztálás-válogatás után kerülne a lerakóba, ahová nem szállítanak ipari vagy veszélyes hulladékot.
– Sem a képviselő-testület, sem én nem akarom ráerőszakolni a beruházást a lakosságra, hiszen kötelességünk, hogy teljeskörűen és tárgyilagosan tájékoztassuk a helyieket minden kezdeményezésről. Azt szeretnénk, hogy tájékozódjanak, és ennek megfelelően döntsenek a kartaliak – hangsúlyozta a polgármester.
Kovács László lapunk azon kérdésére, hogy az aláírás-gyűjtési akció eredménye után (a 4400 lakosból 2900-an aláírták a létesítményt elutasító ívet) meg kívánják-e tartani az október 5-i népszavazást, azt a választ adta: erről nem ő, hanem a képviselő-testület dönt.
origo.hu
Rátámadt a kalauzra egy férfi
