Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára tavasszal ugyan még azt nyilatkozta, hogy magyar alvállalkozók is dolgozhatnak amerikai cégek keze alá az iraki újjáépítésben, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a külügyi tárca által szervezésre felkért Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) szerint azonban ma már bizonyos, hogy erre önállóan nincs esély. A helyzetet súlyosbítja, hogy jelenleg csak egy magyar összekötő iroda működik Irakban, gazdasági attasé nélkül, holott más európai országoknak, közöttük Csehországnak és Bulgáriának még kereskedelmi kirendeltsége is van Bagdadban.
Mint ismert, annak idején a kuvaiti újjáépítés is magyarok nélkül zajlott le, annak ellenére, hogy katonailag is részt vettünk az akcióban, és szerepet vállaltunk az olajkutak oltásában is.
Jelenleg 300 magyar katona dolgozik Irakban, és a háború alatt Taszáron képzett ki irakiakat az USA hadserege, de egyelőre egyetlen megbízást sem kapott magyar cég az újjáépítésben.
Tóth Attilától, az ITDH iraki újjáépítési és koordinációs irodájának munkatársától megtudtuk: az amerikai fővállalkozókon keresztül történő újjáépítési munkákra eddig csak nagy-britanniai, amerikai, iraki, kuvaiti és szaúdi cégek kaptak megbízást.
A Külügyminisztérium korábbi állítása szerint az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) kapott felhívást arra, hogy magyar cégek is jelentkezzenek nyílt pályázati úton az iraki újjáépítésre. A remények szerint a sikeresen pályázó hazai építési cégek az amerikai vállalatok alvállalkozóiként vehettek volna részt a programban, amellyel az ország akár 15–25 millió dollárt is kereshetett volna. A hazai pályázatra csaknem százötven cég jelentkezett, köztük külföldiek is, de mindez mézesmadzagnak bizonyult.
– Feltehetőleg csak egy színjáték volt a tendereztetés és az ügyben tartott néhány konferencia, így legfeljebb más országokkal együttműködve juthatnak az iraki újjáépítés első, amerikai szervezésű körébe magyar vállalatok – közölte lapunkkal Tóth Attila. A magyar kormány ezért most offenzívára készül, az ITDH például jelentős összegekkel kívánja támogatni a jelentkező cégeket, hogy kiállíthassanak a jövő januári újjáépítési vásáron. Felmerült az is, hogy a bagdadi összekötő irodába gazdasági szakembert küldenek, miközben fel kell kutatni a hetvenes-nyolcvanas évek magyar beruházásait, hogy az egykori építők referenciához és esetleg felújítási munkához juthassanak.
Tóth Attila szerint többek között e helyzet is okozta: Medgyessy Péter a szaúdi tanács elnökének elmondottakban összekapcsolta a külkapcsolatok javításának elhatározását azzal, hogy a magyar vállalatok szívesen együtt dolgoznának szaúdi cégekkel Irak újjáépítésében. Az erre előirányzott két-három milliárd dollárból a legzsírosabb falatokra: az olajipari, infrastrukturális, technológiai és fegyvergyártási projektek többségére ugyanis az amerikai vállalatok tartanak igényt, a többi beruházásban pedig egyelőre a közelebbi országok társaságait részesítik előnyben.
– A magyar cégek többsége addig nem is igazán kérne ajánlatot az újjáépítésben való részvételre, amíg nem rendeződik a káosz Irakban – véli Miklósi Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arab–magyar tagozatának elnöke. Szerinte amíg a helyieknek is alig van munkalehetőségük, és mindennaposak a merényletek, kevés európai cég dolgozik majd Irak újjáépítésén.
Fáth Péter, a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezetője szerint azonban az olaj iraki kitermelésének megindulásával több megbízást kapnak majd európai cégek is, a tülekedés tehát folytatódhat az „iraki torta” körül.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
