Népszavazás Kartalon a hulladéklerakóról

Nemrég 2900 aláírást gyűjtöttek a Másik Oldal – Ökoszociális Mozgalom és önkormányzati képviselők, hogy ne épüljön hulladéklerakó a négyezer szavazásra jogosult lakost számláló Kartalon, az önkormányzat október 5-én mégis népszavazást tart az ügyben. A település polgármestere, Kovács László szerint az aláírásgyűjtők félrevezették a lakosságot az Európai Unió ISPA-pályázatán hárommilliárd forintot nyert tervekkel kapcsolatosan.
– Az összegyűjtött aláírások ismeretében miért tartanak népszavazást Kartalon?
– Nagyon fontosnak tartom azt hangsúlyozni, hogy nem akarjuk minden áron ráerőszakolni a lakosságra a hulladéklerakót. Azt viszont szeretnénk, hogy népszavazás döntsön, hisz ez egy olyan komoly kérdés, amely nagyon sok ember életét sokáig befolyásolhatja majd. Meglett volna a joga a képviselő-testületnek arra is, hogy egyedül határozzon, de egy pillanatig sem volt kérdés számunkra a lakosság széles körű bevonása.
– A népszavazás költséges, főként, ha a hulladéklerakót ellenző röpiratot aláírók számának ismeretében feleslegesnek is tűnik.
– A képviselő-testület nem fogadta el az aláírásgyűjtés eredményét, és ragaszkodik a hivatalos népszavazáshoz. Ennek költségeit pedig később megtéríthetik az önkormányzatnak.
– A környezetvédők egyik fő aggodalma, hogy a kartali vízbázis fölött épülne meg ez a telep.
– Azt nem tudom, hogy vízbázis fölé a rendelkezések szerint épülhetnek-e ilyen létesítmények, de a terület számításaink szerint több száz méterre van a fontos vízbázisoktól, tehát alaptalan, amit a környezetvédők terjesztenek.
– A helyi politikusok egy része azt is állítja, hogy az önök által kiválasztott helyszínre azért sem szabad hulladéklerakót építeni, mert az egy negyven aranykorona értékű földterület.
– Ha jól tudom, akkor nem negyven, hanem csak harminchárom aranykorona értékű ez a föld. De nem feltétlenül az aranykorona-érték számít, hanem az, hogy a földterület milyen besorolást kapott. A közepesnél rosszabb besorolású földterületekre – ahogyan az általunk kiválasztott telekre is – a földhivatal által kiadott engedéllyel lehet hulladéklerakót létesíteni.
– Arról is beszélnek, hogy a projektet irányító önkormányzati társulás által alapított Börzsöny-Cserhát Kft.-ben privilegizált jogai vannak az osztrák ASA Rt.-nek. Előjogokat élveznek például a szállításban, a begyűjtésben, és az igazgatóságban is több szavazattal rendelkeznek.
– A hulladéklerakóval kapcsolatosan 19 nemzetközi közbeszerzési pályázatot írnak majd ki, így szó sem lehet arról, hogy bármely céget is előnyökhöz jutassák. A Börzsöny-Cserhát Kft.-nek 49 százalékos tulajdonosa az ASA, és 51 százalékban birtokolja az önkormányzati társulás. Ennek ellenére a pályázatokon az ASA-nak is versenyezni kell. A szavazati arányokról nincsenek pontos ismereteim, de biztos vagyok benne, hogy később akár a társasági szerződést is módosíthatják majd, ha lesz erre igény.
– Úgy tudom, hogy a pályázat nem egy konkrét lerakóról, hanem hulladékkezelésről szól. Az elnyert ISPA-támogatásból nem lehetne inkább a környék már meglévő hulladéklerakóit fejleszteni? Így több pénz jutna a szelektív hulladékgyűjtésre is.
– A gödöllői kistérségi ülésen volt arról szó, hogy a gödöllői hulladéklerakót bővítse a város és a Galga menti polgármesteri hivatalok. A kartali önkormányzatnak 22 millió forintot kellett volna befizetnie önrészként, és a beruházás öt évre oldotta volna meg a hulladékgondokat. Az ISPA-projekthez ugyanennyi önrészt kell befizetni, és húsz évre megoldja a település hulladékproblémáját. A központi regionális hulladéklerakóval mindenki jobban jár.
– Mi az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a zöldek szerint számos szabálytalanság volt az EU-pályázatban, például nem csatlakozott a projekthez a dokumentumban eredetileg megnevezett 99 település?
– Ezt nekem nehéz megítélni. Bízom a szakhatóságokban, a minisztériumban és Brüsszelben. Bízom abban, hogy egy ilyen fontos projektnél nem voltak komoly szabálytalanságok, és ha meglesz a helyszín, egyre több település csatlakozik majd.
– Milyen kompenzációt fizetnek a településnek?
– Hozzávetőlegesen évi hetvenmillió forintos adó- és egyéb kompenzációs bevételeket jelent a településnek, ha befogadja a lerakót. Ezekből az önkormányzat átvállalná a helyiek hulladékszállítását, és szó van arról is, hogy a kartali gyerekek ingyen étkezhetnének az iskolában és az óvodában, valamint ingyen kaphatnák a tankönyvet is. Ebből az összegből nagyobb mértékben támogathatnánk az időseket és a rászorultakat is. A támogatás mintegy nyolc százaléka az éves költségvetésünknek. Az idén felhasználható szabad forrásunk 20-25 millió forint volt, a támogatással viszont majdnem százmillió forintra emelkedne ez az összeg. Óriási lépés lenne a falunak ez a hosszú távon kalkulálható, állandó bevétel. Ugyanakkor hetven kartalinak munkát is adna a hulladéktelep.
– Új utat kell építeni a szemétszállító autóknak, vagy azok a falun keresztül jutnának el a lerakóhoz?
– A lerakó az autópályától lenne leggyorsabban megközelíthető. Ehhez csak egy körülbelül 2-2,5 kilométeres utat kellene építeni. Ez az út már megvan most is, egy mezőgazdasági földút, amit leaszfaltoznának a beruházók. Ezáltal teljes mértékben elkerülhető, hogy Kartalon keresztül haladjanak a szállítóautók.