A Vereckei-hágó lábánál a második világháború óta nem láttak gépfegyveres katonákat. Szarvasháza környékén azonban a napokban terepszínű ruhás őrök jelentek meg, sátrakat építettek, és letáboroztak a Latorca folyó partján. A marcona férfiak a folyónak azt a szakaszát őrzik, ahová szerdán 110 tonna nyers olaj ömlött az eltört Barátság kőolajvezetékből. A környéken mindenhol teherautók, szivattyús kocsik állnak, helikopter rotorja pörög, tűzoltóautó villog. Amikor a helyszínhez közeledünk, egy terepjáró autóból hórihorgas, napszemüveges, katonaruhás férfi ugrik elő, hogy konzultáljon a kezeslábasban feszengő kárelhárítókkal. Hiába mutatjuk neki a sajtóigazolványunkat, akadékoskodunk, hogy csak a munkálatok vezetőivel szeretnénk szót váltani, a katonák szigorúan markolják meg gépfegyvereiket. Egy biztonsági őrt is állítanak mellénk, amikor észreveszik, hogy nem tágítunk.
– Ilyenek ezek, három dologra tanítottak meg minket, hazudni, lopni és inni – jegyzi meg magyar kísérőnk, a szolyvai Schlág Tibor. Megtudom tőle azt is, hogy Szolyván is nagy a titkolódzás az esettel kapcsolatban. Tudják ugyan, hogy mi történt, de a lakosságot nem készítették fel arra, hogy esetleg szünetelhet a vízellátás, amelyet a Latorcából biztosítanak. A nagy hallgatás sok mindennek köszönhető. Kísérőnk szerint több helyen rendszeresen lopják a vezetékből az olajat, megfúrják, lecsapolják, majd hatalmas csavarokkal dugaszolják vissza a lyukakat. Szerinte elképzelhető, hogy a mostani balesetet is ez okozta, de igaz lehet a hivatalos közlés is, miszerint rozsdásodás miatt következett be a katasztrófa.
Ezt igazolja a kőolajvezeték felújításán dolgozó cég egyik munkatársa is, akivel Szolyván találkozunk. A neve elhallgatását kérő férfi látta meg elsőként a csőtörést. Beszámolója szerint egyik percről a másikra két-három méterre tört fel a levegőbe a nyers olaj, és onnan a folyóba zúdult. Azonnal riasztani kellett a vízügyeseket, akik csak egy-két óra múlva tudták elzárni a vezeték sérült szakaszát. Ezután buldózerekkel eltolt földhalmokkal, úszógátakkal határolták el a folyót, hogy a vízfelszínen úszó olajat leszivattyúzhassák. A férfi szerint valóban rozsdásodás okozhatta a balesetet, és ez bármikor, akár egyszerre több helyen is bekövetkezhet, hiszen a kőolajvezeték több száz kilométeres szakaszokon felújításra szorul. Az építők harmincéves garanciát vállaltak a csövekre, a határidő azonban két éve lejárt, a felújítás viszont lassan halad, mert nincs rá pénze az államnak. Informátorunk szerint nem véletlen, hogy megyei vezetők és állambiztonsági emberek is megjelentek a területen, féltek ugyanis, hogy a szennyezés külföldre is eljut, és nemzetközi konfliktust okoz.
– Az ukrán államnak annyira nincs pénze, hogy a csővezetékek felújításán dolgozók zöme három hónapja nem kapott fizetést – panaszolja a dolgozó, aki szerint az sem kizárt, hogy valamelyik munkás rongálta meg a csövet, mert azóta kénytelenek fizetni a felújítóknak. Nemcsak a csövek elöregedése veszélyezteti tehát a kárpátaljai települések vízellátását és a Bodrog szlovákiai és magyarországi szakaszait, hanem a lopások és a szabotázs is.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a baleset minden részletéről még a kárpátaljai polgármestereket sem tájékoztatták.
Pliska György, a határ menti Csap alpolgármestere lapunknak azt állította: azonnal kapott értesítést az esetről, de pontosan még a helyét sem tudja a balesetnek. Felkészültek a vízellátás pótlására, de erre nem volt szükség, mert információi szerint sikerült megállítani a szennyezés továbbterjedését.
Az olajszennyezés megállítása azért is elengedhetetlen, mert a baleset a tiszai ciánszennyezéshez hasonló ökológiai katasztrófát is eredményezhetett volna Magyarországon.
A Bodrog, a Tisza és a hozzájuk kötődő vízrendszerek – a Bodrogzug, a Tisza mente – olyan felbecsülhetetlen értékű természeti kincsek, amelyek egyedülálló élővilágnak adnak otthont. A Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zöldtagozatának közleménye szerint a folyókat befogadó táj kulturális örökségünk számos kiemelkedő alkotását őrzi, egybefonódva történelmi településeinkkel, az itt élő emberek életmódjával. Sárospatak, a Bodrogzug, a világörökség részét képező tokaji borvidék, a Hortobágy és a Tisza mente sorsát nagymértékben meghatározza a Bodrog vízminősége. Sárospatak, Sátoraljaújhely és húsz község ivóvize a Bodrogból származik, amelynek minősége egy esetleges szennyezés esetén veszélybe kerülhet.
A tagozat ezért felkérte a kormányt, hogy kérjen hivatalos tájékoztatást az ukrán kormánytól az eseményről, annak esetleges magyarországi kihatásairól, és azt hozza teljes egészében nyilvánosságra, illetve haladéktalanul tegyen hathatós lépéseket a tartós veszélyeztetettség megszüntetésére.
Szerencsére a Bodrogköz szlovákiai részén áthaladó folyókon egyelőre nincs jele az ukrajnai olajszennyezésnek.
Az MTI jelentése szerint a tőketerebesi (Trebisov) járásban lévő Battyánnál hétfő délelőtt vett vízminták már nem mutattak szennyezést. A Csapnál vett minták folyamatos elemzése során viszont literenként 0,7–1,5 milligrammos szennyeződést mértek. Ha kedd délig a vízmintákban a szennyeződés nem lépi túl a literenként megengedett 0,1 milligrammos határt, akkor a Bodrogköz szlovákiai térségében megszüntetik a készültséget.
Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója lapunknak elismerte, hogy meg sem jelentek a helyszínen, és csak ma találkozik az ukrán vízügyesekkel.
Szerinte erre nem is volt eddig szükség, és „diplomáciailag sem lenne szerencsés” beavatkozni olyan esetbe, amely nem magyar területen történt.
Németh János, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetbiztonsági főosztályvezető-helyettese megkeresésünkre közölte: jelezni fogja a szaktárca vezetőjének, hogy a tartós veszélyeztetettség megszüntetésére tegyen javaslatokat a kormánynak.
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának