Példátlan a PSZÁF elleni támadás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tanácsának külföldi tagjai példátlannak tartják, hogy a kormányzat beavatkozik a pénzintézeteket is ellenőrző szervezet munkájába.

Semmilyen állami szerv nem vizsgálhatja konkrét üggyel kapcsolatosan a felügyelet tevékenységét – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. A miniszterelnök által a felügyeletnél kezdeményezett pénzügyminisztériumi vizsgálattal kapcsolatban Szász megjegyezte: annak vezetői valamilyen szinten maguk is érintettek az ügyben, s ez alapján elfogultnak tekinthetők, hiszen korábban olyan intézményeknél dolgoztak, amelyeket a PSZÁF kifogásolható működésük miatt vizsgált.
A felügyeleti tanács külföldi tagjai közölték: hazájukban eddig nem akadt arra példa, hogy a kormány beleavatkozott volna a felügyelet munkájába. A PSZÁF nem tudja megakadályozni a visszaéléseket a pénzügyi szervezeteknél; azok felgöngyölítése rendőrségi hatáskörbe tartozik – tették hozzá.
*
A közelmúltban újabb kormánypárti politikus, Török Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő támadta élesen a felügyelet elnökét. – Szász Károllyal és a vele hasonlókkal szemben úgy kellene eljárni, hogy vagyonelkobzás, és onnantól kezdve tárgyalunk, hogy meddig fog a börtönben ülni – fogalmazott a képviselő. A politikus egy tévéműsorban kifejtette: „Számomra Szász Károly egy nagyon komikus ember.” A képviselő ugyanis érdekesnek tartja, hogy az intézmény vezetőjét „megverik, de úgy, hogy egyébként gyorsan felépüljön, pont akkor, amikor egyébként különböző jelentések vannak”.

Emlékezetes: a PSZÁF elnöke elleni újabb politikai offenzívát Medgyessy Péter miniszterelnök indította el, amikor a felügyeletet és annak vezetőjét tette felelőssé azért, hogy a K&H Bank brókercégénél éveken keresztül súlyos visszaélések történhettek. Később más kormánypárti politikusok, így Kovács László külügyminiszter vagy Keller László közpénzügyi államtitkár is hasonlóan nyilatkozott.

A K&H-ügy felgöngyölítése érdekében az Interpol magyarországi irodája felvette a kapcsolatot a Szíriában lévő bűnüldöző társszervével a sikkasztás gyanújába keveredett Abdo Mahmoud szír állampolgár elfogása miatt. – A szír férfi ellen a Fővárosi Főügyészség adott ki nemzetközi elfogatóparancsot, mert információnk szerint a gyanúsított Szíriában tartózkodik – mondta Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs főigazgatója. Az ezredes megjegyezte: bár Szíriával jogsegély- és kiadatási egyezmény van életben, az ország csak különleges esetekben adja ki saját állampolgárát.

A rendőrség a K&H brókercégének ügyében pénzmosás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt augusztus 27-én elfogta és gyanúsítottként kihallgatta El Abed Hasant, társának azonban sikerült külföldre utaznia. A két férfi 6,2 milliárd forintot vett fel az Inter-Európa Bankból, a pénzt korábban a K&H Equities Rt.-nél sikkasztották el. Garamvölgyi tájékoztatása szerint a Budapesten előzetesben lévő El Abed Hasan vagyonát zároltatta a rendőrség.

A K&H-csoport tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a bank brókercége minden jogos ügyfélkövetelést teljesít. Kifizetés a K&H tájékoztatása szerint még egy ügyfél esetében sem történt, hiszen ehhez elengedhetetlen a szükséges vizsgálatok lefolytatása. A szabálytalanságokkal érintett munkavállalókkal szemben a bankcsoport megtette a szükséges munkajogi lépéseket: nagyjából húsz főre tehető azok száma, akiket az üggyel kapcsolatban felfüggesztettek munkavégzésük alól vagy elbocsátottak.

A Pénzügyminisztérium szerint Szász Károly téved, amikor azt állítja, hogy egyetlen államigazgatási szerv sem vizsgálhatja a felügyelet munkáját.

A szóvivő megmagyarázza…
Gál J. Zoltán szerint természetes, hogy az Inter-Európa Bank 2001. évi jelentésében szereplő köszöntőt – amely 2002-ben készült – Medgyessy Péter miniszterelnök írta alá, miután 2001. szeptember 30-a után hosszabb ideig nem választottak elnököt a bankban. Információink szerint ez azért történt, mert a jelenlegi kormányfő az országgyűlési választások eredményétől tette függővé, hogy visszatér-e a pénzintézet élére. A kormányszóvivő szerint a miniszterelnök 2001. szeptember végéig töltött be elnöki posztot a banknál, és ezt a „a korabeli szak- és egyéb sajtó” is megerősíti. Tegnapi számunkban (Inter-Európa Bank: buktafesztivál) részletesen foglalkoztunk azzal, hogy Medgyessy 2002. április 29-ig volt elnök, és ezt a „korabeli szak- és egyéb sajtó” híreivel is alátámasztottuk. Gál J. Zoltán, a Népszava volt főszerkesztő-helyettese a Fidesz csatlósaként aposztrofálta lapunkat, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „a saját szemünknek sem hiszünk”, pedig – mint mondta – megtekinthettük az összes erre vonatkozó dokumentumot.

Magyarázatot vár a Fidesz a kormányfőtől arra, hogy miként írhatta alá 2002 tavaszán az Inter-Európa Bank éves beszámolóját, és ennek milyen jogi következményei vannak – mondta Pokorni Zoltán alelnök. Utalt arra: Medgyessy Péter azt írta önéletrajzában, hogy 2001 szeptemberében lemondott mind az Inter-Európa Banknál, mind az Atlasz biztosítótársaságnál betöltött tisztségéről. Ugyanakkor a cégbíróságnál nemrégiben kiderült, hogy tévesen jegyezték be a lemondás dátumát, mindkét esetben 2002 áprilisára. A Fidesz alelnöke rámutatott: két ilyen véletlennek, „két ilyen elírásnak egyszerre akkora a valószínűsége, mint a lottóötösnek”. Hozzátette, az ügyet vizsgáló szerveknek ki kell deríteniük, hogy Medgyessy Péter miért akar „menekülni” annyira ettől a hat-hét hónaptól.

Jogi szakértők szerint amennyiben Medgyessy Péternek évközben (2001 szeptemberében) lejárt az igazgatósági elnöki megbízatása, akkor az Inter-Európa Bank Rt. közgyűlésére nem terjeszthette volna be az éves beszámolót, mint ahogy beterjesztette. Ez jogi nonszensz – figyelmeztetnek. A cégeljárásról szóló törvény alapján az ügyészség törvényességi felügyeleti vizsgálatot folytathatna a vitatott cégbírósági bejegyzéssel kapcsolatban. Ezt egyébként a bank ügyfelei vagy a részvényesek is kérhetnék. A hitelintézeti törvény alapján pedig a PSZÁF vizsgálódhatna azt tisztázandó, hogy ki volt a bank vezetője 2001 szeptembere és 2002 áprilisa között, különösen akkor, ha az említett időszakban a pénzintézet hivatalos iratokat, jelentéseket adott be különböző szerveknek a jelenlegi kormányfő ellenjegyzésével – nyilatkozták jogászok.