Konferenciát tartottak a költségvetés „zöldítéséről” a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvény szervezője a Levegő Munkacsoport volt, amely tizenegyedszer dolgozza ki vaskos kötetben az államháztartás környezetvédelmi reformjáról szóló javaslatait – mindhiába. A konferencia fővédnökeként előadást tartó Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ugyan az idén már megígérte a környezetterhelési díj és az energiaadó bevezetését, amelyet a mindenkori kormányoknak rég meg kellett volna tenniük, hiszen ezt több mint hét éve előírja a környezetvédelmi törvény, gondok lehetnek viszont az autósok, kamionosok úthasználatának megfizettetésével. Persányi tájékoztatása szerint ugyanis az úthasználati díjról még csak javaslat készült, de annak bevezetése elhúzódhat, mert a rendelkezést egyeztetni kell az európai uniós jogrendszerrel.
Persányi Miklós ugyanakkor állította: a munkacsoport anyagában ajánlottak közül 2004-ben az „ökoadók” és az EU-pályázatok révén számos dolog teljesül majd. A miniszter elismerte: az új Nemzeti környezetvédelmi program hiányossága, hogy kevesebb jut a hulladék- és vízgazdálkodásra, de pozitív példaként említette, hogy bizonyos szennyező árukra bevezették a termékdíjat, egységesítették a környezetvédelmi engedélyek rendszerét, és nyolcmilliárd forintot különítettek el a Vásárhelyi-terv fejlesztésére.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke korántsem festette le ilyen rózsásnak az országban zajló folyamatokat. Előadásából kiderült, hogy a zöldek számításai szerint Magyarországon az utóbbi években 600–900 milliárd forintnyi környezeti kár keletkezett amiatt, hogy az állam nem volt képes megfékezni a gépkocsiforgalom növekedését. A környezetvédők például kiszámolták, hogy a magyar állam tavaly csaknem százmilliárd forintos támogatást nyújtott az autógyáraknak, így összesen négyszer akkora kiadást jelent az autózás az országnak, mint bevételt. Lukács aggasztónak nevezte, hogy az előző tíz évben hozzávetőlegesen nyolcszázmilliárd forintnyi adókedvezményben részesültek a külföldről hazánkba érkező nehézgépjárművek. Az elnök hatalmas gondnak tartja a zöld területek rohamos csökkenését, ami annak köszönhető, hogy az átminősítésekkel olykor százszoros piaci árnövekedést lehet elérni Magyarországon.
Kiss Károly, a munkacsoport szakértői testületének elnöke elmondta: Nyugat- és Észak-Európában már sok országban alkalmazzák a szervezetük által kidolgozott elveket. Ennek lényege, hogy főként az energiahasználatot adóztatják meg, s ezzel egyenlő mértékben csökkentik a munkáltatók társadalombiztosítási terheit. Így nőnek a környezetszennyezés költségei, s csökkennek a foglalkoztatás ráfordításai.
Varga Mihály, az előző kormány pénzügyminisztere a konferencián rámutatott: az előző ciklusban öt kiemelt programot indított el a kormány, és 160 milliárd forinttal költött többet a környezetvédelemre, mint a Horn-kabinet. A nemzeti szennyvíz-elhelyezési program részeként megépült a dél-pesti szennyvíztisztító és 8600 kilométernyi csatorna, illetve elindult a vízbázisvédelmi program. A levegőminőségi program részeként kezdték el az energiaracionalizálási projektet, és megvalósult a Mátrai Erőmű füstgáz-kéntelenítő beruházása.
A hulladékgazdálkodási program eredményeként megszüntették a garéi szeméttelepet, elkészültek a regionális hulladéklerakók, az ISPA pályázatai és a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat költségvetéséből hét lerakó el is készült. A politikus kijelentette: csak reménykedni lehet abban, hogy 2004-ben folytatódnak ezek a programok, hiszen az idén harminc százalékkal csökkent a környezetvédelem állami finanszírozása.
origo.hu
Rátámadt a kalauzra egy férfi
